A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: A vásárhelyi izraelita népiskola a vallás, a tudomány és a kultúra szolgálatában
A második nagy világégés után a létszámban igencsak megfogyatkozott vásárhelyi zsidóságot szinte egyenként hívta újra péntek esti istentiszteletre a templomba. Gördülékenyen, ékes magyarsággal társalgóit, jellegzetesen eredeti szófordulatokat használt, szellemes, finom humorral átitatott kifejezések hagyták el ajkát. Nem erőltette, hogy megnyerje mások tetszését, derűs egyénisége nyílt volt, megőrizte az örök tanítók méltóságát. Csodálatos hangja volt, énekelt a hitközség templomi énekkarban is. A templomi kórusnak keresztény tagjai is voltak, többek között Endre Béláné, a város egyik legnépszerűbb magyarnóta-énekese, vagy Virágos Mihály, a későbbi operaénekes. A Joint - Zsidó Segélyező Egylet - Amerikából nemcsak segély- csomagokat osztott szét a családoknak, hanem támogatást nyújtott az „iskolaotthon” létrehozásában. Napközi otthonos jelleggel működött, az ellátáshoz és a tanuláshoz nyújtott segítséget. Az 1946-1947. tanévben a zsidó felekezeti alma mater fiókiskolaként, az államosítás évében már mint a Központi Állami Általános Iskola - az anyaiskola - izraelita fiókiskolájaként illeszkedett a város oktatási hálózatához. 1948. június 16-tól a felekezeti iskolák állami kezelésbe kerültek. Ezzel lezárult a zsidó oktatási intézet fennállásának közel 125 éve. A hódmezővásárhelyi állami leánygimnáziumot 1949. július 26-tól pedagógiai gimnáziummá szervezték át. Ugyancsak átcsoportosítással 8 osztályos gyakorló általános iskolát is működtettek. Később névváltozás történt: Hódmezővásárhelyi Állami Tanítóképző és Gyakorló Általános iskolaként jegyezték be. Gruber László az 1949-1950-es tanévben került a Hódmezővásárhelyi Állami Pedagógiai Leánygimnáziumba és Gyakorló Általános Iskolájába. 1949. augusztus 17-én szerezte meg magyar-történelem és ének szakos tanári oklevelét a Szegedi Pedagógiai Főiskolán. 1949. szeptember 1-jétől tanárként és körzeti iskolai szakfelügyelőként dolgozott. A középiskolában és az általános iskolában éneket tanított, karéneket, kórust vezetett. A tantestületi jegyzőkönyveket olvasva, kitűnik, hogy mint kultúrfelelős is szerteágazó tevékenységet fejtett ki. Ugyanakkor ellátta az izr. hitközségi jegyző feladatát is. A tanítóképző végzős osztályában nagyon fontosnak tartotta a magyar 55