A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Makó Imre: Huszárlaktanya a Serházban
lövőtéren) biztonsági műveleteket kívánt elvégeztetni a hatósággal.40 A katonaság 1889 májusában gyakorlótérül már a róm. kát. egyházi földből bérelt ki 28 kát. holdat a Csomorkányi út és a vasút által behatárolt területen, továbbá a laktanya előtti szántóföldből a 2,5 hold lovaglótér levonása után fennmaradó 6,75 holdat. A század jelezte, hogy a laktanya mögötti lőtéren a közbiztonság veszélyeztetése nélkül lő- gyakorlatok nem tarthatók. A város ideiglenesen a népkerti lövőházat engedte át, annak golyófogó falát föl is emeltette, de ez a hely nem volt elég hosszú. A város kistói földjén, a kaszárnya mögötti lapályon azonban még 1889 tavaszán elkészült a célnak megfelelő lőtér két golyófogó töltéssel, mely 587 forintjába került a városnak. Az ismétlő karabély rendszeresítésével a korábbi golyófogók már nem bizonyultak megfelelőnek, ezért a huszárok a szegedi katonai lövöldét vették igénybe. Vonatköltségükre 1892 tavaszán 30 forintot utalt ki a város.41 Az év őszétől a város a kistóéri birtokának 26 kát. holdas részletét és a kaszárnyától északra fekvő, lovaglótérül használt 9,25 kát. hold földjét adta bérbe. E területet később felajánlotta az itt felállítandó állami földműves iskola céljaira, majd ténylegesen át is engedte a Földművelésügyi Minisztériumnak. így 1898. október 1-jétől már báró Pírét Lajosné, született gr. Károlyi Georgina kistói birtokából bérelt ki 52 kisholdat a katonai gyakorlótér céljára.42 Az állandó hadsereg tizennégy huszárezrede korszakunkban már két osztályba sorolt hat századra tagozódott. A legénységnek kardja és karabélya volt, a tisztek részére kézi lőfegyverként a revolvert rendszeresítették. Az egész lovasság vörös csizmanadrágot, barna köpenyt és vörös tábori sapkát kapott, a huszárságnál magyar csizmával és csákóval. A magyar huszár 1891-ben kapta vissza szép díszeit, a zsi- nóros attilát és a mentét, melyektől két évtizeden át takarékosságból megfosztották. Ezek és a csákó ezredenként más és más színűek voltak. A tisztek vörösszegélyű kékszürke szalonnadrágjukat szolgálaton kívül hordhatták. 4,1 Vásárhely és Vidéke, 1888. dec. 6. 41 CSML HL Tan. ir. II. 2809/1889, 2469/1892. 42 Uo. II. 2883/1898., Szerződések gyűjteménye 39/1898. 31
