A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)

TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparának története 1962 és 1970 között

kai mérlegek készítéséhez. 1970 januárjától működött az új üzemcsarnok. 1970-ben országos „márka” szervizt létesített a Mérleggyár. A gyárnak problémát okozott az üzem zsúfoltsága, telephelyet kerestek. Fehérgyarmaton sikerült létesíteni egy telepet. A METRIPOND további fejlődésének ez volt a lehetősége.21 Megvizsgálták a korszerűsítés lehetőségeit, a termelékenység, az önköltség alakulását.22

A HÓI)lKÖT-né\ az új gazdasági rendszer bevezetése után az alábbi szempontokat vették figyelembe:

1. Mind a belső, mind az export piacokon az igények kielégítése nagyon fontos.

2. A korlátoltan rendelkezésre álló munkaerő miatt a gyártástechnológiát termékenyebben kell felváltani.

3. A gyorsan változó divathoz kell alkalmazkodni a gyártmányokkal.23

21 CSMH, 1970. febr. 22.

1972-ben a tervkészítést megelőző vizsgálat során megállapították a vállalat vezetői, hogy több gazdaságtalan terméket állítanak elő. (Pl. 2 kg-os felrakósúlyos gyorsmérleg, a 10,5 kg-os háztartási, a 100—200-500 kg-os vastolósúlyos és az 1.500 kg-os hordozható állatmérleg gyártása nem volt gazdaságos. A termékek önköltsége 1970-ben kb. 20%-kal, 1971-ben 13%- kal meghaladta az eladási árat. A gazdaságtalan termelés okai között szerepel az elavult konstrukció, és a csökkent darabszám. Ezért az új intézkedési terv átfogta a közgazdasági elemző feladatoktól kezdte a műszaki fejlesztési üzem és munkaszervezési, az önköltségcsökkentési és készletgazdálkodási feladatokat. Ehhez igazítva készítette el a vállalat az 1972-es munkavállalási irányelveket is. A vállalat tervében sem belföldi, sem exportvonatkozásban nem részesültek árkiegészítésben, illetve dotációban. Ezért a szabályozó rendszer kidolgozásában a gazdaságosság volt a fő feladat. A gazdaságosság javítására vonatkozó célkitűzésekben a KGST szakosításból származó lehetőség kihasználása mellett szerepelt a licencvásárlás is. Felismerték, hogy a házon belüli munkanélküliség helyes munkaszervezéssel megszüntethető, ezzel jelentős munkaerő szabadítható fel. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében egységes vezetés alá vonták a gyártás- és gyártmányfejlesztő műhelyeket. Átszervezték a laboratóriumi mérleggyártó műhelyt és a felszabaduló erőket az asztali optikai mérlegek gyártására csoportosították át.

23 Az adatok PÓTÁRI György dolgozatában szerepelnek.

127