A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparának története 1962 és 1970 között
teljesen ismeretlenek voltak. így nem voltak idősebb szakemberek. Hiány volt fiatal szakmunkásokból is. A szakmunkástanuló-iskola évek óta beiskolázási nehézségekkel küzdött, nem volt megfelelő kollégium, így nem voltak vidéki diákjaik. Felnőttképzés is folyt, de ez is kevésnek bizonyult. A szakmunkás és segédmunkás hiány helyi fedezetből „munkaerő tartalékból” nem volt megoldható. A hiány csökkentésének módja a nehéz fizikai munkák gépesítése, bejáró dolgozók toborzása, valamint a belső tartalékok feltárása és a korszerűtlen üzemrészek, a nem termelékeny vállalatok felszámolása lehetett. Nagy gondot okozott a munkaerőhiány az építőiparban, létszáma 1965 elején 1.129 fő, az év végén 1.503 fő volt. A nagyarányú emelkedése az év közben idetelepülő vállalatok (Hídépítő Vállalat és a 31.SZ. Állami Építőipari Vállalat) létszámából adódott. Az építőipar területén már az év elején is hiányok voltak. Katonák, diákok és az épülő porcelángyár alkalmazottai segítettek az építőiparnak. Ebben az iparában nagy volt a száma a vidékről bejáró szakmunkásoknak, akik a bejárási lehetőségek változásával cserélődtek nagyobb mértékben, mint az iparban. Egy eddig ismeretlen területen is jelentkeznek az iparosodásból adódó problémák. A közlekedést is fejleszteni kellett. Pl. az autóbusz forgalom nem volt megfelelő. A gazdasági mechanizmus új rendszerében is számba kellett venni a munkaképes népességet. Lényeges változást jelentett az elmúlt években, hogy 4.500 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a második 5 éves tervben. A mezőgazdaságban a keresők száma 1.000 fővel csökkent. A város foglalkoztatási szintje 82%-os volt. Felmérték a város iparának növekvő, új munkaerő szükségletét 1968-1970 között. Ösz- szesen 2.744 fő, ebből 1.280 férfi és 1.494 fő. Évenkénti megoszlásban: 1968- ban 1.055 fő 1969- ben 860 fő 1970- ben 859 fő Az új szükséglet jelentős részét 2.277 főt (82%) a Divat- Kötöttárugyár, a Gépjavító Vállalat és az Alföldi Porcelángyár munkaerőigénye adta. A munkaerő fedezet döntő részét, közel 76%-át az első ízben munkába lépő fiatalok képezték. Háztartásban 4.500 fő nő
