A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparának története 1962 és 1970 között
Voltak olyan vállalatok, ahol munkás - alkalmazotti létszám csökkentésére volt szükség. Figyelmet kellett fordítani a munkafegyelemre és a technológiai fegyelemre egyaránt: „A termelékenység nem kielégítő alakulásának okait vizsgálva az állapítható meg, hogy nem történtek megfelelő műszaki és szervezési intézkedések, helyenként elfogadhatatlanul alacsony a munka intenzitása és zavarta a termelékenység gyorsabb emelkedését az is, hogy termelésszervezés (munkaszervezés népgazdasági feltételei, rendelésállomány hiánya, anyagellátás és alkatrészellátási zökkenők) sem fejlődtek megfelelően. Mindezek következtében a munkanormák is kezdtek fellazulni. A munkanormák lazulásához szubjektív tényezők, helyenként a helytelen szemlélet is hozzájárult. ”3 Elrendelték az elavult normák megszigorítását, a létszámellenőrzést és a takarékosság szem előtt tartását, az anyagi felelősség érvényesítését. 1966-ban az ésszerű takarékosságot akarták érvényesíteni a bér- és létszámgazdálkodásban. A felesleges munkahelyen megszüntetése, a nélkülözhető létszám átcsoportosítása tovább folyt. A városokban az iparban létesülő munkahelyeken a létszámszükségletet elsősorban a helybeli munkaerő felvétellel akarták biztosítani, törekedve arra, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a lehető legkisebb mértékben csökkenjen. Az 1966. évi népgazdasági terv volt a harmadik ötéves terv első éve. 1966-ban az MSZMP IX. kongresszusán ismertették a Központi Bizottság 1966. májusi határozata alapján a gazdasági mechanizmus reformját, mely 1968. január l-jén indult. Az űj irányítási rendszerben a központi terv fő céljaival összhangban az állam közvetett közgazda- sági szabályozókkal irányítja a vállalatokat. A reform lehetővé tette, hogy a döntési jogkörök jelentős része a kormány és a minisztériumok hatásköréből a vállalatok és a tanácsok hatáskörébe menjen át, s ezáltal az erőforrások jobb kihasználására, a fejlődés ütemének és az életkörülmények javításának meggyorsítására kerüljön sor. Az új mechanizmus célja a szükségletek kielégítése volt a leggazdaságosabb vállalati termelés mellett. 3 Uo. 103. 108