A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Herczeg Mihály: Szemelvények a fehérgárdisták kegyelmi kérvényeiből
A betegsége tovább fejlődött, börtönkórházba került, ahol állapota egy év alatt sem javult. 1960. áprilisában újabb kérvényt írt: Mélyen tisztelt Elnöki Tanács! Kérem megengedni, hogy alólírott elítélt azt a tiszteletteljes kérelmet terjeszthessem elő, miszerint büntetésem hátralévő idejét megértő elnézéssel elengedni szíveskedjék. Politikai tájékozatlanságból keveredtem 1949-ben egy szervezkedésnek minősített ügybe, amelyből azonban még az évben menekültem, tehát semmi közösséget nem vállaltam ezzel a mozgalommal. Mégis 1955-ben, hat év múlva emiatt perbefogtak és elítéltek 7_(hét) évi börtönbüntetésre. Ebből idáig négy év és hat hónapot kitöltöttem. Legyen szabad előadnom, helytelenül és igaztalanúl minősítettek kuláknak, mivel nekem soha semmi gazdagságom nem volt és nincs ma sem. Dolgozó földműves ember vagyok és maradok. Nagyon sajnálom pillanatnyi eltévedésemet. Nem voltam és nem vagyok a rend, a népi demokrácia ellensége, két nagy családomat is ilyen szellemben neveltem. Dolgozni akarok a népi demokrácia javáért. Kérem, tegyék ezt lehetővé. Előadom még, hogy a börtönben betegséget szereztem, amelyből kigyógyulni csak mint szabad ember tudok. Kérem megbocsájtani, ha vétettem és visszaengedni a népem, a családom és a munkám területére. Vác, 1960. ápr. 20. Tisztelettel: Dajkó János 673-222 sz. elítélt. A börtönparancsnok a kegyelmi kérvény mellé saját támogató véleményét is megküldte: 93
