A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)
TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparfejlődése 1957 és 1962 között
A Faipari Ktsz 1200 pár új fazonú kaptafa gyártására kapott megrendelést a Szandálüzemtől. A Faipari Ktsz egyik részlegét kaptafagyárrá kívánták fejleszteni. Ez eddig is kaptafagyártó részlet volt, de a kaptafahiány miatt szükség volt gyárra. Az ipari termelés kultúráltságának fejlesztése érdekében 1962 nyarán egyesültek a következő kisipari szövetkezetek: Vas- és Fémipari Ktsz, a Háztartási és Fémtömegcikkeket Gyártó Ktsz és a Mezőgazda- sági Felszereléseket Gyártó Ktsz lakatos és kovács részlege. A nevük Vas- és Fémipari Ktsz maradt. Elnökül Köteles Jenőt, a Vas- és Fémipari Ktsz elnökét választották. Telephelyül megkapták a tanácstól az állami gazdaságok Jókai utcai gépműhelyét. A Műszerész Ktsz 1961-ben ünnepelte fennállásának 10 éves jubileumát. Megalakulásakor 11 -en voltak, kevés szerszámmal rendelkeztek, nehéz anyagi gondokkal küzdöttek. Sok esetben a tagok saját pénzüket adták kölcsön, hogy anyagot vásároljanak. A kevés szerszámot is ők biztosították. Tíz év múlva milliós terveket készítettek, állóeszközeik bruttó értéke közel félmillió Ft, 1961. június 30-ig elért nyereségük 627.400 Ft. Több nagy értékű gépet igényeltek (pl: hidraulikus keretes fűrészgép, oszlopos fúrógép, EAN 170/1000 m-es csúcstávolságú egyetemes esztergapad). 60 taggal és 20 ipari tanulóval dolgoztak. A Ktsz szinte megyei bázisú szerviz központot épített ki. Már meg is kötötte a gyártó vállalatokkal a szerződést. A városi tanács által juttatott helyiségekben kelmefestő, vegytisztító és mosóüzemet akart felállítani a Fodrász Ktsz. A II. ötéves terv végére a ktsz-ek apparátusa 15 javító-szolgáltató fiókkal növekedett. Új ktsz-szel is gyarapodott a város: a Zrínyi utca és a Bem utca sarkán 1962. január l-jén létrejött a Kerámia Szilikát- kémiai Ktsz, mely a Hódmezővásárhelyi Egyetemi és Kutató Ktsz-ből kivált szilikát részleget jelentette. Kezdetben a műhelyek zsúfoltak voltak, nem volt elég ember a műszaki irányításhoz. Kevés volt az országban a szilikátmérnök. A közvetlen termelőmunkában 45 ember dolgozott három műszakban. Bővítésre lett volna szükség már kezdéskor. Termékeik 90 %-át közvetett exportra készítették. Az 1960-as évek elején kedvezően alakult a kisipari termelőszövetkezetek helyzete, mert lehetőséget kaptak új ktsz-ek alakítására, és hasznos átszervezéseket hajthattak végre a lakosság jobb ellátása ér90
