A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: Mózes-kút Rómában
Szigeti János MÓZES-KÚT RÓMÁBAN A zsidók Rómában Pompeius Magnus (Kr.e. 106-48) konzul korában telepedtek le. A hellenisztikus korban pedig folytatódott a zsidók római bevándorlása. Ekkor a zsidó vallásban két nagy irányzatot figyelhetünk meg. Az egyik a diaszpóra zsidóságé, a másik a rabbinikus zsidó vallásban élt tovább.1 A római zsidóság a szombat megtartásában rendkívüli pedánsságot tanúsított. Sok zsidó került rabszolgaként is Rómába, de hamarosan felszabadították őket.1 2 A principátus korára (Kr. e. 1. sz. 20-as éveitől Kr. u. 3. sz. utolsó évtizedéig) kb. 15 ezer zsidó élt Rómában.3 A Városban a termelés és az árucsere általában kisüzemi keretek között folyt. A zsidók lenszövéssel, gyapjúkészítéssel foglalkoztak, kovácsműhelyben dolgoztak, kézműves termékeiket árulták. Az 1. században a Circus Maximus mellett, a Porta Capena környékén szépszámmal laktak, dolgoztak, de műhelyeik, boltjaik fellelhetőek voltak a Fórumtól néhány lépésnyire, a Subura sikátoraiban. A Campus Martins Tiberis folyó felöli szélén is építettek maguknak házakat, üzleteket. Titus császár diadalívét testvére, Domitianus (81-96) állíttatta a judeai hadjárat (Kr. u. 70.) emlékére, amikor a római légiók Jeruzsálemet is elfoglalták. Titus diadalívének pentelikoni fehér márványtömege még ma is elkápráztatja a nézőt. A diadalív kapun belül elhelyezett domborművei a győztest és a diadalmenetben hajtott zsidó hadifoglyokat ábrázolja, amint a jeruzsálemi templomból elhurcolt frigyláda és hétágú gyertyatartók súly alatt görnyedeznek.4 Baumhorn Lipót (1860-1932) által tervezett és 1903-ban megnyitott szegedi új zsinagógában a szintén hétágú bronz menórát ószövetségi leírás és Titus császár diadalívének domborművé alapján készí1 HAHN István: Istenek és népek. Bp„ 1980. 256. 2 MÓZER Ibolya: „Munkálkodjatok annak az országnak a jólétén, amelybe vittelek benneteket”. Zsidók az i.sz. I. századi Római Birodalomban = Partes Populorum Minores Alienigenae. Szombathely, 1994. 149. 3 Uo. 4 ÜRÖGDI György: A régi Róma. Bp., 1967. 56. 89
