A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

ÉVFORDULÓ - Kruzslicz István Gábor: Százhúsz éve, a szegedi "nagy víz" idején épült Hódmezővásárhely árvédelmi téglafala

értesített Hódmezővásárhely törvényhatóságát azon felhívással, hogy gondoskodjon igás és gyalog közerő kirendeléséről. A vízvészbi- zottság február 21-től kezdve folyamatosan ülésezett. Első alkalommal március 4-én reggel 1432 férfi és 130 kocsi vonult ki a tiszai gátakra, akiket 48 óra múltával váltottak fel. A kért katonaság egy része már 3- án megérkezett, a cs. és kir. 46. gyalogezredből egy fél századot Chaluppa kapitány vezetésével szintén a tiszai védgátakra szállítottak. A március 3-án ülésező közgyűlés a vízvészbizottságot teljhata­lommal ruházta fel, egy belvédekezési bizottságot is választottak a lakosság vagyonának és biztonságának védelmére. A közgyűlés már korábban, 1877-ben elfogadott, és a közmunka és közlekedési mi­nisztérium által is jóváhagyott határozata értelmében megbízták a város főmérnökét, hogy pénzen fogadott munkaerővel azonnal fogjon hozzá egy belvédelmi körgát kiépítéséhez, és intézkedjen a tópart vonal fölemelése és az utcai lejárók betemettetése ügyében. A Bökény-mindszenti töltések a Csongrád megye alispáni hivatalából érkezett jelentés szerint nemcsak rossz állapotban vannak, hanem igen veszélyesek is. A közmunka és közlekedései minisztérium felhívására Ábrái Ká­roly polgármester azonnal érintkezésbe lépett a mindszent-apátfalvi ármentesítő társulat vízvédelmi bizottságával, és kérte a víz állásáról minél rövidebb időközökben, egy esetleges gátszakadásról pedig sür­göny útján azonnal értesítést küldjenek Hódmezővásárhelyre. Határo­zat született arra, hogy amennyiben a Tisza áradása Szentes felől kö­vetkezne be a külső védgátaknál dolgozó emberek egy részét a belvédelemhez rendelik. Március 5-én a víz addig soha nem észlelt magasságra, 27 lábra duzzadt fel, olyan rövid idő alatt, hogy a kiren­delt 3^1 ezer ember alig volt képes a növekvő áradást feltartóztatni. A védgát tetején palincsok közé magából a töltésből emelt nyúlgát szol­gált ideig-óráig védelmül. Körtvélyesnél veszélyes töltéscsuszamlás keletkezett, amely városunkra nézve végzetessé is válhatott volna, de a kirendelt közmunkaerő hősies küzdelemmel azt helyrehozta. A város közönségéhez felhívást bocsátottak ki: .....És mert nagy a veszedelem, és mert soha még, mióta városunk fönn áll, ily nagy ve­szedelemben nem volt, fölkérjük összes lakosságunkat a legnagyobb erőfeszítésre, a legnagyobb áldozatkészségre!...fölhíván mindenkit, 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom