A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)
ÉVFORDULÓ - Rózsa Gábor: Százötven éve halt meg Schéner György
Rózsa Gábor SZÁZÖTVEN ÉVE HALT MEG SCHÉNER GYÖRGY Schéner György geometra (1791-1849) az Institutum Geometriáimban szerezte diplomáját és öt éves gyakorlat után, 1820-ban nyerhette el a „vármegye mérnöke” megtisztelő hivatalt. Legjelentősebb munkája Hódmezővásárhely tágas határának finomívű felmérése, de megyei mérnökként sűrűn megfordult Szentes határában is. Közreműködött a Böldi-rév töltéseinek felújításában, a mindszenti réteket és legelőket különítette el a szántóföldektől, és ismeretesek a Maros folyó szabályozásakor készített átvágás-tervezetei is. Nevét az utókor főként a nyomtatásban is megjelent (1831) megyetérképe miatt ismerhette, hiszen azt még a 19. század végén is használták. Ez a kőnyomatos térképlap szinte közkézen forgott, bár előttünk már ismeretlen a régi kiadó és forgalmazó, és az egykori példányszámot is csak sejthetjük. Legvalószínűbb, hogy mindezzel maga Schéner foglalkozott, mint ahogy saját keze munkája a térkép litográfiája is. Hátrahagyott munkái sokrétűségéhez méltó teljes életet élt. Több mint valószínű, hogy ő az első mérnök, aki Shakespeare-t magyarította, mégha éppen nem is eredetiből, csak németből a Makrancos hölgy műkedvelő előadása számára, melyben maga is fellépett. A németen és latinon kívül beszélte még az angol és francia nyelveket is, több társaságnak aktív tagja, volt egyleti elnök is és mindemellett példamutató gazdálkodó. Hivatalánál fogva a megye táblabírája, olykor még Csanád megyében is, majd a szabadságharc idején első számvevőnek is megválasztották. Nemzetőrként eljutott Szenttamásig, az ott szerzett betegsége okozta korai halálát. A Tekintetes, Nemes Csongrád Vármegye Kereskedő, Posta és más Ország Útjait s Vizeit képező Abrosza óriási méreteivel (170x115 cm) a 4 évvel később nyomtatásban megjelent megyetérkép előtanulmánya lehetett. Címében vállalt tartalmát tökéletesen ábrázolja: az utakon minden egyes hídra, töltésszakaszra, révhelyre, postakocsi- és lóváltóállomásra, út menti csárdára kiterjed, ezeket, mivel fontos elemek és az utas leglényegesebb információi, a fekete tusrajzon sárga színnel hangsúlyozza. Feltünteti az utak közkeletű neveit (pl. Posta Út, Császár Útja, Nagy Aradi Út stb.), sőt még számozza is, hiszen az 101
