A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)
TANULMÁNY - Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi Virradat szabadkőműves páholy megalakulása
Szabadkőműves pályafutását a szegedi Árpád páholyban kezdte 1900. október húszadikán, a II. (legény) és a III. (mester) fokozatot67 egyaránt 1905. december kilencedikén érte el. Az 1912. március 29- től 1913. június 10-ig a vásárhelyi Virradat kör elnöke, 1913. június 10-től 1914. január 7-ig a Virradat páholy főmestere. 1914. január hetedikétől már „csak” tiszteletbeli főmester, ugyanis Barabás István unitárius lelkészt választja a páholy új főmesterré. Kovács János még a páholy működése idején, 1918. május 31-én az örök keletbe költözött, azaz elhunyt.68 Müller Ferenc 1885. április 19-én született Hódmezővásárhelyen, a Csalogány utcai családi házban. 1903-ban érettségizett, 1908 októberében Budapesten avatták orvosdoktorrá. 1908 és 1910 között szigorló orvosként a Serház téri közkórház alorvosa volt, 1910-ben Berlinbe ment, ahol az urológiát és a venereás (nemi) betegségeket tanulmányozta. Rendelőjét 1910. november elsején nyitotta meg a vásárhelyi Beretzk-palotában, ahonnan nősülése után (1913-ban vette el Mandel Margitot, két fiuk született) a Kállay utca 26. szám alá költözött. 1911-től 1922-ig a Munkásbiztosító Pénztár kerületi orvosa volt, ezt követően pedig az egész város területére szakorvosa. A háborúba 1915 tavaszán ment el, segédorvosi rangban vonult be Szegedre, ahonnan Budapestre, az Auguszta kórházhoz helyezték, majd az olasz fronton teljesített hadi szolgálatot. Főorvosként, magyar és német vöröskeresztes kitüntetések birtokosaként szerelt le.69 A második világháború idején deportálták, ahonnan hazatért. Az OTI-nál dolgozott, valamint a Tüdőbeteg-gondozó Intézet vezető or67 A magyarországi páholyok szinte mindegyike (így az Árpád és a Virradat is) szimbolikus rendszerű volt, azaz a szabadkőművesség három fokozatát ismerte el: az I. fok a tanonc, tevékenysége a szabadkőművesség előmunkálata. A II. (legény) fokot akkor éri el egy testvér, ha legalább húsz, a III. (mester) fokot pedig akkor, ha még legalább tíz szabadkőműves munkán részt vesz. Vidéki (esetünkben orosházi) tagoknál e számok a felükre csökkennek. 68 MOL P. 1131.2. k.,3. t„ 11. sz. 69 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Erdei Sándor könyvnyomdája, Hódmezővásárhely, 1929. 696-697. 71