A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)
TANULMÁNY - Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi Virradat szabadkőműves páholy megalakulása
VARSÁNYI ATTILA A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VIRRADAT SZABADKŐMŰVES PÁHOLY MEGALAKULÁSA Az első vásárhelyi szabadkőművesek A modern kori szabadkőművesség magyarországi terjedése a 18. században két szálon indult el: az egyik a lengyel, a másik az osztrák vonal. A régi Magyarország területén lengyel emigránsok indították útjára a mozgalmat, Eperjes városában. A lengyel hatás akként is érvényesült, hogy a birodalmi hadsereg tagjaiként Galíciában állomásozó magyar tisztek (pl. Martinovics Ignác) ott ismerkedtek meg a szabadkőművességgel.1 Sok magyar testvért1 2 azonban Bécsben, osztrák páholyokba vettek fel. Ez utóbbi csoport 1774-ben, Pozsony városában önálló páholyt alapított. 1784-ben megalakult a Grosse Landesloge von Österreich, azaz Ausztria Nagypáholya, amelyben 62 páholy egyesült Ausztria, Csehország, Magyarország és Erdély területéről.3 Az újfajta szervezkedés kezdetben helyeslésre talált, hamarosan viszont nehéz idők köszöntöttek a mozgalomra. XII. Kelemen pápa már 1738-ban szembefordult a szabadkőművességgel, „In eminenti” kezdetű bullájában az egyházra és az Istentől rendelt világi rendre veszedelmesnek minősítette a testvéreket, kiátkozta őket. A Habsburg birodalomban Mária Terézia már 1764-ben átmenetileg bezáratta a páholyokat, a végleges betiltásukra pedig 1795-ben került sor.4 A honi szabadkőművesség történetében a kiegyezés hozta meg a fordulópontot, a dualista magyar kormány 1868-ban hatálytalanította az 1795-ös tilalmi rendeletet. 1868 októberében megalakult az első, ismét szabadon működő páholy, a pesti Einigkeit in Vaterland, amely azonban még német nyelven dolgozott. 1869 májusában, szintén Pesten, már 1 L. NAGY Zsuzsa: Szabadkőművesek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 12-13. 2 Testvér = A szabadkőművesek egymás közti megszólítási formulája. 3L. NAGY: I. m. 14. . 4 Uo. 17.. 55
