A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)
AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Pintér István: Adalékok a Görgey-kérdés történetéhez
PINTÉR ISTVÁN ADALÉKOK A GÖRGEY-KÉRDÉS TÖRTÉNETÉHEZ* Görgey Arthur szerepének megítélése nemcsak a szabadságharc idején a kortársakat, hanem a világosi fegyverletétel óta mind a mai napig foglalkoztatja a történészeket és a közvéleményt. Kossuth az 1849. szeptember 12-én kiadott viddini levelében így ír: „Szegény szerencsétlen hazánk el van veszve. Nem az ellenség ereje, hanem az árulás és alávalóság által esett el. O hogy meg kelle érnem, s nem szabad még meghalnom! Én Görgeyt a porból emelémfel: hogy magának halhatatlan dicsőséget, s a hazának szabadságot vívjon ki. S ő Magyarország gyáva hóhérává lön. Az első - és úgy tűnik, hogy a későbbi munkákat is erősen befolyásoló - ítéletet Szilágyi Sándor 1850-ben kiadott munkájában fedezhetjük fel.* 1 2 3 Ez a munka Kossuth 1849. szeptember 12-i viddini levelének elemzése. Kossuth ebben a levélben írta le először a szabadságharc utolsó napjainak történetét, s fogalmazta meg véleményét Görgeyről. Ez az írás Szilágyi közvetítésével meghatározó lett nemcsak a közvéleményre, hanem történetírásunkra is. Igaz ugyan, hogy Szilágyi Sándor, aki jelentős kordokumentumok ismerője volt, már az elemzés megírásakor is így fogalmazott: „ Kis oklevél, jelentéktelen irat. mégis csaknem az egész iratot úgy tekintette, mint az események objektív leírását. Azok a források viszont * A szerző 1983-ban az Országos Tudományos Diákköri Konferencián bemutatásra javasolt, de a Görgey-kérdés akkori megítélése miatt be nem mutatott dolgozata (témavezető dr. Nagy István tanszékvezető főiskolai tanár), amelynek bővített változata a szegedi Juhász Gyula Tanárképző főiskola Tudományos Diákköri konferenciáján első díjat nyert. 1 SZILÁGYI Sándor: Kossuth a forradalom végnapjairól. Viddin szeptember 12-i szózata az angol és francia politikai ágenseknek. Pest, 1850. 7. (a továbbiakban Szilágyi) 2 SZILÁGYI i. m. 3 Uo. 2. 16
