A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök

csapatot, melynek élén részt vett a délvidéki harcokban. A világosi fegyverletétel után egy ideig bujdosott. Az 1 867-es kiegyezést nem fogadta el, és ellene szervezkedett, amiért Török Bálint alispán több társával együtt letartóztatta, de 18 napi fogva tartás után szabadon engedte. 1869-ben megalapította az említett olvasókört, melyet Első 48-as Olvasókörnek is neveztek. A kiegyezés évében alapította meg a 48-as Honvédegyletet, majd a helyi 48-as Függetlenségi Pártot. melynek 1892-ig elnöke is volt. 1896-ig tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. A kormánypárt előretörésekor kórházi gondnoki állásából is - 16 év után - kitették. Az 1 890-es évektől kezdve nélkülözéssel és megélhetési gondokkal küzdött. Hat évvel halála előtt az Országos Honvédsegélyező Egylet évi 20 forintos kegydíjából élt, és teljesen vagyontalanul halt meg 1899-ben 89 éves korában.

Kossuthnak 1872-ben írt levelet, mivel az ő kezdeményezésére ajánlották Hódmezővásárhelyen országgyűlési képviselőjelöltnek. Mind az olvasókör megalapításában, mind a Kossuthtal történő közvetlen kapcsolat felvételében Szamecz András úttörő szerepet játszott.

Az olvasó népkörök nem politikai szervezetek voltak, alapszabályuk szerint elsősorban közművelődési szerepkört vállaltak. Az egyletek, társulatok a törvény szerint nem is foglalkozhattak politikával. A műveltség, a szakismeret elmélyítése, fejlesztése, a társas kapcsolatok kiépítése volt legfőbb céljuk, ennek érdekében színjátszó csoportot, énekkart szerveztek, könyvtárat létesítettek, folyóiratokat, újságokat járattak. Nem voltak tehát az ellenzéki 48-as Párt hivatalos szervezetei. Olvasóköri tagságnál sem felekezeti, sem pártáilásbeli korlátozások nem voltak. Az olvasókörök városrészenként, illetve kerületenként szerveződtek, amely legtöbbször elnevezésükben is tükröződött: I., II., IV. V., vagy Tabáni, Tarjáni, Újvárosi, Szentesi utcai stb. olvasókörök.

A Szamecz András alapította /. 48-as Olvasókör az önművelődés, tanulás, olvasás szorgalmazásával, szervezeti felépítésével, kulturális tevékenységével mintául szolgált az őket követő többi egyesületnek, olvasókörnek.

Az 1880-as, 1890-es években felgyorsult az egyletek alakulásának üteme, különösen gyorsan szaporodtak a külterületi tanyai olvasókö32