A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Első világháborús emlékművek Hódmezővásárhelyen és határában

maradandóvá kívánja tenni, e célra 1922-től a négy egymást követő év költségvetésébe összesen százezer korona felvételét szavazta meg.9

Kézzelfogható eredményeket leghamarabb a szűkebb lakóhelyek közösségei tudtak felmutatni. Vásárhelyen ezeket mindenek előtt a hatalmas kiterjedésű külterület határrészeinek gazdatársadalmát összefogó, a külterületi iskolák mellett a kulturális élet helyi gócpontjait jelentő olvasókörök jelentették. A következő áttekintés időrendben haladva a város kiil- és belterületén létesített hősi emlékműveket, illetve emléktáblákat veszi számba.

Az Erzsébet-környéki gazdák körében indult mozgalom eredményeképp 1923 áprilisában leplezték le a belsőerzsébeti iskola falában elhelyezett 130x100 cm-es fekete (márvány-) gránittáblát, amelyet az olvasókör rendelésére Kardos Ignác kőfaragó telepe szállított. Ebbe aranyozott betűkkel 17 hősi halált halt erzsébeti katona nevét vésték be, emléküket jegyzőkönyvben is megörökítették. A szegénysorú özvegyeknek nem kellett fizetniük.

Az anyagi lehetőségeken túl erkölcsi értékekre is utal, miszerint a költségeken felül visszamaradt adományokból segélyezték az egyik hősi halott arra rászoruló édesanyját, készpénzt juttattak továbbá a Csecsemővédőnek, az emléktáblát készítő betűvésőnek pedig 40 kg búzát ajándékoztak.10

(A búza, mint az inflációs időszak általánosan elfogadott, viszonylag stabil értékű fizetőeszköze, az elkövetkező emlékművek esetében is kiemelt szerephez jutott, úgy a költségekhez való hozzájáruláskor, mint a költségek kiegyenlítésekor.)

Ugyanazon év július 8-án az izraelita templomban avattak fel egy falba épített, 225x135 cm méretű márványtáblát aranyozott, vésett betűkkel. Ezen ,,Sámuel II. I. 27. A hitközség tagjai közül az 1914-18 évi világháborúban a hazáért hősi halált haltak” felirat alatt 29 név olvasható rendfokozattal, ez utóbbiak sorrendjében.

A vasárnapi ünnepségen a padsorokat zsúfolásig megtöltötték a hívek és a meghívott vendégek, köztük a polgármester, tisztviselők, a város nemzetgyűlési képviselője, a többi egyház, az egyesületek kép9 Uo., Közgy. jkv. 338/1921.

10 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1923. ápr. 27. 1.

79