A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Makó Imre: Első világháborús emlékművek Hódmezővásárhelyen és határában
gálta, mely „ a mai hőstettekben és egyéni cselekedetekben oly gazdag és dicsőséges háború lezajlása után művészi szépségű, maradandó emléket igyekszik emelni, illetve emeltetni Magyarország városaiban és községeiben azoknak a dicsőséges emlékű hősöknek, akik a harctéren szerzett sebesülésük, vagy betegségük következtében meghaltak ’’. A bizottság aggodalmai folytán a körrendelet a művészi színvonal, valamint a magyar képzőművészet és ipar érdekei védelmének jegyében instrukciókkal látta el a törvényhatóságokat. A hősi emlékművek, állításával kapcsolatos társadalmi kezdeményezést hivatalos szintre emelte az 1917. április 19-én szentesített 1917. évi VIII. törvénycikk „a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről”. A törvény kimondta, hogy mindazok, akik „a hadinkéit sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében ”, és nevüket minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg. A végrehajtási utasítás6 ennek legalkalmasabb módját a község területén a nevek bevésésére létesítendő, művészi kivitelű emlékműben jelölte meg. A rendelkezés hangsúlyozta, hogy az emlékek megvalósításának ideje csak a háború befejezése után érkezik el, de addig is állandóan foglalkozni kell e kegyeleti kérdéssel, amely alkalmas arra, hogy „a társadalom valamennyi rétegét egy közös oltár előtt egyesítse 1918 októberében a hosszú hadviselésben gazdaságilag kimerült, a háborús nélkülözések talaján - és a Monarchia esetében a nemzetiségek felerősödő elszakadási törekvései folytán - belülről is bomlásnak indult központi hatalmak vereségével véget ért a háború. A Piave vonaláig előnyomult osztrák-magyar haderőt lényegében anélkül érte az összeomlás, hogy katonai vereséget szenvedett volna. A háború vég- kimenetele nem vonhatott le a halott hősök érdemeiből, már az előbbiek miatt sem. Azonban az 1918-1919. évi forradalmi események, Trianon és az azt követő állapotok, főként a súlyos gazdasági helyzet, 6 14,730/1917. B. M. ein. sz. körrendelet. 77