A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök

uradalmi birtok, a 27 ezer kh-nyi Rét (a Gorzsa nevű határrész), amely csak az 1860-as évek közepén kezdett betanyásodni.

Az iskolaépítés nagy lendületét megakasztotta a világháború, majd a román megszállás. Gróf Klebelsberg Kunó iskolapolitikája idején sikerült folytatni az iskolák telepítését a még iskola nélküli körzetekben. így készült el 1926-ban az aranyadhalmi és a kardoskúti iskola az Orosháza-tótkomlósi út mentén, a mártélyi, és vásárhelykutasi újabb népiskola. Ezt követően Répásháton, Batidán, Szentkirályon, Vajháton készült országos típusterv szerint új iskola. Korszerű épületek ezek is, de szépség dolgában nyomába sem értek a századfordulós vásárhelyi téglaiskoláknak. A harmincas években készültek el Atkasziget, Belsőkutas és Pálé fehérre meszelt, nagy ablakú új iskolái. Ezekben már a szertár elhelyezésére is gondoltak. Kishomokon a gyümölcsaszaló épületét alakították át iskolává. (1944 után)

Az 1903-as iskolaállamosítás nem érintette a városi iskolákat. A református egyháznak elemi népiskolája volt a Deák Ferenc u. 4. szám alatt, a Szék és Lévay u. sarkon, a Holló, Malom, Bocskai, Kállay (ma Bajcsy-Zsilinszky), Klauzál és Nádor utcán. A római katolikusok iskolái: Szent Antal u., a lógeri (Dáni u.), a lakhati (Szent István u.) és a vereskereszt melletti. Ezen kívül elemi leányiskolát tartottak fenn a domonkosrendi nővérek a zárdában. A görögkeleti, evangélikus és izraelita hitfelekezet is tartott fenn egy-egy elemi népiskolát, sőt az 1900-as évek első évtizedétől az unitáriusok is. Mindezek ellenére úgy látta a vásárhelyi iskolaszék, hogy még négy állami népiskolára volna szükség, hiszen a 6 osztályon túl az ismétlőiskolának is helyet kell biztosítani. Az állam el is fogadta, és meg is valósította a négy iskolára tett javaslatot. 1907-ben megépült a Mária Valéria utcán az első, az 1910-es évek elején a Nyár utcai és a Bika kocsma helyén a Damjanich utcai, végül a harmincas évek elején a külső Klauzál utcai. Állami iskolaként működött a fiú és leány polgári iskola.

Az iskolák tanítója

Az 1868-as törvény életbe lépése után nemcsak az épületek számát kellett növelni, hanem a benne működő szakemberekét, a tanítókét is.

43