A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök
1894-1914 A Függetlenségi Párt a dualista rendszer kezdődő válságának első jelei után rohamosan erősödni kezdett. Az 1890-es években az Endrey Gyula ügyvéd és lapszerkesztő, országgyűlési képviselő köré csoportosuló ellenzéki 48-as függetlenségiek befolyása egyre szélesebb rétegekre terjedt ki. Azt lehet mondani, hogy egyik olvasókör sem volt tisztán szabadelvű, tehát kormánypárti, vagy 48-as Párthoz tartozó. A tagok és a tisztségviselők között is mindkét párt képviselői megtalálhatók voltak. Mindezek ellenére kétségtelen tény, hogy az például az 1901-es választások idején, amikor az országgyűlési képviselőválasztások előkészületei folytak, dr. Endrey befolyása az olvasókörökben egyre inkább erősödött. Több új egyletnek is elnökévé választották: 1901. január 6-án az Újvárosi Olvasókör, a Pusztakutasi Olvasókör, majd az V. kerületi Rákóczi Olvasókör, február 17-én pedig az Ipartestület. 1901. március 24-én alakult meg a Kossuth Népkör, amelynek 108 tagja volt már az induláskor. Nem kétséges, hogy e kör tagjai is a függetlenségieket támogatták. Endrey Gyulát több választási cikluson keresztül 1892-től 16 éven át mindig megválasztották országgyűlési képviselőnek. Személyének jelentős szerepe volt a városban addig egyeduralkodó kormánypártiak visszaszorításában, a közélet és a várospolitika egyik irányító személyiségévé vált. Kossuth halálát követően egyáltalán nem szűnt meg, sőt nagyobb lendületet vett a Kossuth-kultusz. Ennek legfőbb okát abban kell látni, hogy Tisza Kálmán 15 éves párturalmának és ennek folytatását képező Szapáry-, majd Bánffy-korszak centralizációs törekvéseinek következtében a kormányhatalom túlsúlya a társadalmi élet minden területén érvényesült. Mindennek egyenes következménye volt a liberális és demokrata eszmék terjedése, a függetlenségiek fokozott aktivitása, amely egybeesett a dualizmus válságának első jeleivel. Fontos megjegyezni, hogy az ellenzéki Függetlenségi 48-as Párt addigi egysége repedezni kezdett, és miután 1906 után hatalomra került, a koalíciós kormányban meghasonlott önmagával, és több darabra hullott. A Kossuth Ferenc vezette pártból kivált a Balpárt, majd a 37
