A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

ADATTÁR - Földvári László: Adatok Hódmezővásárhely lótenyésztésének és lóversenyeinek történetéhez

lóversenypályán a mén, fias kanca, meddőkanca, három év alatti csikók bírálatára, melyen 4000 ember vett részt mint érdeklődő. A hódmezővásárhe­lyi lótenyésztők hírüknek megfelelően szerepeltek. Lovaikkal minden kate­gória élmezőnyében végeztek, sok értékes díjat nyertek. Mónus Imre Shigia nevű 8 éves ménjével elnyerte a földművelésügyi miniszter arany oklevelét. 1/b helyezést ért el Pólyák József Shigia nevű sötét ménje; II. lett, a földműve­lési miniszter ezüst oklevelét elnyerve Ambrus János Pridor 14 éves bronz sárga ménje; Il/b díjat nyert Korhenz Pál Fenék nevű fekete 4 éves ménje; III. díjat nyert Boros Imre Urambátyám nevű 3 éves kancája. A fias kancák kategóriájában: I. Sz. Kiss Péter 6 éves világos pej kancája; II. Patkós József 9 éves világos pej kancája; III. ifj. Tóth Imre 5 éves szürke kancája; IV. Kovács Bálint 10 éves sárga kancája; V. Mészáros Imre 13 éves sárga kancája. A meddő kancák kaiegóriájában: I. Jakó József 9 éves pej kancája; II. Sz. Kiss Péter 3 éves sötét pej kancája. Három évesnél fiatalabb méncsikók: I. Sz. Kiss Péter 1 éves pej ménje; II. Kardos Péter 1 éves pej ménje. Három évesnél fiatalabb kancacsikók: I. ifj. Mucsi Imre 2 éves világos pej kancacsikója; II. Gombos Péter 2 éves sötét pej kancacsikója; III. Sz. Kiss Péter 1 éves sárga kancacsikója. Az Alföldi Hét eseményei után ismét izgalomba hozta a lórajongókat az a hír, amely arról értesítette Hódmezővásárhely városát, hogy Magyarország úrlovasai Budapestről indulva Kecskemét, Szentes, Hódmezővásárhely, Me­zőhegyes, 230 km hosszú útvonalon versenyt rendeznek. Ennek a versenynek legizgalmasabb részére Szentes és Hódmezővásárhely között (gyorsaasági szakasz) kerül sor, melynek célja Nagy Sándor tanyája lesz. Itt fogadta a gazdasági Egylet vezetősége a beéérkező úrlovasokat, Rudnyánszky Ferenc őrnagyot, Feordeös Vilmos nyugalmazott huszár ezredest, valamint Hollandi­ából Lous H. Mazal egyetemi tanárt, Fremery tüzér hadnagyot, Van de Loó gyárost, Lengyelországból Pdosk Jadviga grófnőt, Bertoni Beatrixet, Vladislav Piudelskit, Vladimir Bem de Coskan őrnagyot, Németországból Eschkorn ny. tábornokot, báró Buddenbroch Eriket, Eberhard Thosi gyártu­lajdonost, valamint szépszámú svéd és svájci katonatisztet. A beérkező lova­sok a Fekete Sasban szálltak meg, és másnap indultak tovább Mezőhegyesre. A lóversenyek és lóbírálatok, az ott elért eredmények kedvező hatással voltak a lótenyésztésre. Ezt az elért eredményt tette tönkre a Népies Lóver­senysport Egyesület csődbe jutása, a végelláthatatlan pereskedés. Felerősöd­tek az örök igazlátók, és felújultak a régi sérelmek. Az ügy rávilágított arra, hogy Hódmezővásárhely lótenyésztésének kirakata, a lóversenyek rendezése nem jó szándék, hanem pénz kérdése. Pénzre van szükség, sok pénzre. 205

Next

/
Oldalképek
Tartalom