A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Blazovich László: A Fekete Sas története

másán, sült burgonyával körítve. Nyáron tálaltak egy fél rántott csirkét és sült libát is.

Téli időszakban pulykát, kappant, kacsát és jércét lehetett fogyasztani, a már megszokott ételeken kívül. Szilveszterkor malacpecsenyét készítettek. Újévkor is szerepelt az étlapon, mégpedig lencsesalátával. Ezt kapták az abonánsok, akiknek fogyasztását a főpincér a borravalóból többnyire tudta fedezni, s a hónap végén az általuk egyben kifizetett összeg a főpincérnek egy kis mellékjövedelmet jelentett.35

Banketteken, társasvacsorákon, rendezvényeken választási malac húsából készült pörkölt. Sült húsokból a bélszínfiié és a mágnásnak mondott, vegyes fiié volt divatos. Hozzá 6-8-féle körítést tálaltak. Sokszor nem is a sült, hanem a körítés volt az érdekesség a vendég számára. Díszítésképpen a rózsaszerűen megtisztított retket alkalmazták. Nyáron savanyúságként jégben hűtött kovászos uborkát adtak. A tésztaféleségek közül a rétes volt a legnépszerűbb. Leginkább almás és túrós rétest szerették. A nagyteremben sorra kerülő rendezvényeken 600-700 ember is megjelent. A minden év március 15-én megtartott társasvacsorákon, főispáni beiktatásokon ezer személy is részt vett. A külön termet az idők folyamán egyre sűrűbben vették igénybe lakodalmakra.

A 20. században messze vagyunk már a nyílt tűzhelyen, vászonfazékban főtt ételek korától.36 Egy régi vásárhelyi ételt azonban majdnem minden lakodalom vendégserege megkívánt. Ez pedig a fenéken sült parasztlepény. A lepény búbos kemencében sült, amelynek agyagos alapja a sok tűztől már szinte kővé keményedett. Ide tetszik be kenyérsütő lapáton a kerek lepényt sülni. Tésztája gyorsan gyúrt tészta. Receptje:

Hozzávalók: 1 kg liszt, 30 dkg zsír, hogy a tészta jó ropogósra süljön, ízlés szerinti mennyiségű só. Ezt tejföllel összegyúrjuk, majd ke35 G1L1CZE Dezső visszaemlékezése alapján.

36 A vászonfazék 10 liter körüli, igen vékony falúra készített edény, a falának csak a belső részét vonták be mázzal, s úgy égették ki. Külseje az égetés után zöldes barna. Régen ebben tették a nyílt tűzhelyre a levest és a paprikást.

21