A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
ADATTÁR - Földvári László: Adatok Hódmezővásárhely lótenyésztésének és lóversenyeinek történetéhez
Meszlényi Mihály és Cz. Nagy György fekete kancája előtt. Díszoklevelet kapott Piukovics Ödönné, K. szűcs Tamás, Koncz Imre, Banga Péter és Lukács László gazdák lovai. Hároméves mének közül első díjat Kristó Sándor sötét pej ménje nyerte Mihály László sárga ménje előtt. A következő évben minden eddigit meghaladó rekord érkezett, 155 lovat vezettek fel bírálatra. A Gazdasági Egylet a tenyésztési kedv megtartása, illetve további fokozása érdekében a helyezéseket elérő gazdákat pénzjutalomban részesítette. A díjazott gazdák egységes akarattal 305 koronát juttattak vissza az egyletnek azzal a céllal, hogy a következő évi tenyésztési verseny megtartásának akadály ne legyen. 1910. július 3-án a Szabadság téren rendezték meg a lóbírálati versenyt, amelyre 180 lovat vezettek fel. A következő évben pénz hiányában elmaradt a bírálati verseny. Felvetődött az a gondolat, hogy kétévenként rendezzenek verseny, de ezt heves ellenérzés fogadta. Elemi igényként jelentkezett a tenyésztőknél, hogy évenként rendezzenek lóbírálati versenyt. Az 1912-ben rendezett versenyen csikójával bemutatott tenyészkancájáért Kristó Sándor első, Jakó József második, Olasz Péter harmadik díjat ka- pott.K. Varga István kétéves, Kristó Sándor hároméves csikója első díjat nyert. 1913-ban felvezetett 105 lóból nem kis feladatot jelentett kiválasztani a legjobbakat a dr. Szeles János, dr. Molnár István, dr. Örményi Béla állatorvosokból, valamint K. Varga János, török Péter, Jardos Jakab gazdákból álló bírálóbizottságnak. Végül is Kristó Sándor tenyészkancájáért, Szűcs Pál egyéves csikójáért, Lázár János kétéves csikójáért, itj. Nyikos Sándor hároméves csikójáért kapott első díjat. Az 1914-ben Cegléden rendeztek lóbírálati versenyt és vásárt. Az első világháború kettétörte ezt az eredményes lótenyésztési időszakot, olyan mérhetetlen károkat okozott, hogy évtizedekkel vetette vissza a tenyésztői munkát. Elpusztult az értékes állomány több mint 60 %-a. 1921. november 8-án újra megalakult a gazdasági Egylet Lótenyésztési Bizottsága. Elnökének Lázár Dezsőt, tagoknak Molnár Istvánt, Hocsi Istvánt, Szeles Jánost, Pál Jánost, Jakó Jánost, N. Olasz Imrét, Pákozdy Lászlót és Molnár Imrét választották meg. Több mint két évtized után, 1927. június 19-re ismét lóversenyt hirdetett a Gazdasági Egylet, melynek előkészületei már hónapokkal előbb megkezdődtek. A Vásártéren, a polgári fiúiskolával szemben hozzákezdtek a több 2,5 méter széles, 38 méter hosszú, négy sor ülővel ellátott, több mint ezer néző befogadására alkalmas tribün felépítéséhez. 256 nézőnek készült 64 darab 201
