A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
ADATTÁR - Földvári László: Adatok Hódmezővásárhely lótenyésztésének és lóversenyeinek történetéhez
dasági Egylet vezetőségénél sem tapasztalható, és így maholnap ott leszünk lóversenyeinkkel, hogy azok nem annyira a kitűzött valódi cél elérésére ren- deztetnek, mint inkább arra, hogy a helybeli közönségnek e téren is némi szórakozás biztosíttassék. Hódmezővásárhely város lóversenyén az egész magyar Alföldnek mint gazdálkodó közösségnek részt kellene venni, mert lóállományunk gazdagsága és annak kitűnősége folytán méltón illetné meg városunkat e téren a vezér szerep. Haladás és nem stagnáció a cél. A jövőben rendezendő lóversenyeknél, hogy az előre haladásra az első lépés megtétessék ez irányba, mindenekelőtt az eddigieknél magasabb díjak kitűzéséről kell gondoskodni, hiszen a mostani díjak oly csekélyek, hogy valódi áldozatot hoz az ki kockára teszi lovának és főleg lovasának testi épségét. Az pedig határozott szűkkeblűségre vall, hogy a vásárhelyi gyepről a vidéki gazdák lovai teljesen ki vannak zárva, így a lóverseny már nem verseny. Mi az akadálya annak, hogy ideseregeljen az Alföld minden gazdája nemes küzdelemre? Bízunk abban, hogy a gazdasági Egylet lóverseny Bizottsága szakítani fog eddigi szűkkeblűségével és versenyein nemcsak tért enged a vidéknek, de tudni fogja módját annak is, hogy felkeltse a vidékiek érdeklődéséét lóversenyeink iránt. így pár év után elérhető, hogy lóversenyeinken üdvözölhetünk minden neves lótenyésztő gazdát. " Draskóczy Lajos, a Gazdasági egylet elnökének válasza az újságcikkre rövid és érthető volt: „A Gazdasági Egylet nem áll azon a ponton, hogy lóversenyekre sokat tudjon áldozni, s vidéknek is lóversenyeket rendezhessen." 1886. szeptember 5-én nagyszámú érdeklődő előtt sorakozott fel a rajtvonalhoz Czakó Imre, Hegedűs István, Kenéz János, Kenéz Tamás és Zsoldos Péter lova, hogy eldöntsék, ki nyeri a Gazdasági Egylet díját. Mindjárt a rajt után Czakó Imre lova kitört, s így ki lett zárva a versenyből. Győzelmet 3 perc 15 másodperces idővel Kenéz Tamás Dávid nevű lova nyerte (táv 2600 máter volt). Övé lett a 10 darab 10 frankos aranypénz. Második és harmadik díj nem került kiadásra, mivel a többi három ló igen-igen lemaradt. A városi díj futamán is öt ló állt rajthoz. Győzött Török Ernő Szajkó nevű lova, második lett Kenéz Tamás Csillag nevű, harmadik pedig Dómján József Kesely nevű lova lett. Hölgyek díján Török Ernő Büszke, Hegedűs István Huszár, Kenéz Tamás Csillag, Kenéz János Badár nevű lova állt rajthoz. Cél előtt az együtt haladó örök Ernő, Hegedűs István, Kenéz János lova kitört, így a versenyt és az első díjat, a kettős fedelű arany rementoire órát Kenéz Tamás Csillag nevű lova nyerte. A vigaszdíj versenyt Molnár Sándor Ecsed nevű lova nyerte s vele együtt a három darab 10 frankos aranyat Kenéz János * Vásárhely és Vidéke, 1886. aug. 19. 195
