A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Első világháborús emlékművek Hódmezővásárhelyen és határában

hatalom és hazai kiszolgálói szemében. Ebből következett a Hősök napjának elsorvasztása, a nagy kiterjedésű hősi temetők „racionális” okokból történő felszámolása, a veszteségkutatások megszüntetése, amely a feleslegesnek nyilvánított veszteségi kimutatások kiselejtezéséig elment.69

Az első világháborús hősi emlékművek többsége, nem is a gyakran vitatható esztétikai értékének, inkább kegyeleti jellegének köszönhetően, átvészelte ezt az időszakot.70,. Vásárhelyen a kiterjedt tanyavilág módszeres felszámolásával feleslegessé vált külterületi iskolákkal együtt tűnt el, szerencsésebb esetben áthelyezésre került több emlék. A belsőerzsébeti tábla ma már az újvárosi templomban, a mükőkeret- be állított pusztafeketehalmi tábla pedig a kutasi emlékoszlop mellett látható. A belsőszőrháti emlékművet a sóshalmi iskolához mentették át.

A rendszerváltást követően e beszédes kordokumentumokon sorra újulnak meg a megkopott feliratok. A mártélyi polgárok lelkesedése a község temetőjében még 1989-ben emlékművet állított a világháborúk helyi áldozatainak, erre 20 ismert első háborús áldozat nevét is felvésték. E háború halottai emlékének külön is adóznak a Kincses temetőben 1997-ben felavatott Hősök Kertjének jelképes fejfái.

Nyolcvan esztendeje annak, hogy a frontokon elhallgattak a fegyverek, a hősi emlékművekre ma is jut friss virág. Reméljük, hogy a város a jövőben sem fog megfeledkezni arról a megdöbbentően nagy számú katonafiáról, akik tudatos kötelességvállalásból vagy csupán a parancsnak engedelmeskedve, hazájukért egykor az életüket áldozták.

I,(> Ez a felfogás távolította el a vásárhelyi városháza lépcsőfordulójából a ., Fahonvád"-o\, és száműzte évtizedekre a múzeum lépcsőfeljárója alá. A müvet még 1918 nyarán Pásztor János adományozta városának, a szoborhoz kapcsolódva akkor gyűjtés indult a hadban elesettek özvegyei és árvái megsegítésére. A hősi emlékmű felállítását megelőző időben a szobrot rendszeresen kivitték a Kossuth térre, ahol háttérül szolgált a hősökről történt városi megemlékezésekhez.

70 A hősi emlékművek esztétikai tartalmára, esemény- és ideológiatörténetére vonatkozóan lásd: Monumentumok az első háborúból. Szerk. KOVÁCS Ákos. Corvina, 1991.

100