A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
NÉPRAJZ - Földvári László: Élet a tanyán
FÖLDVÁRI LÁSZLÓ Élet a tanyán Származás Hódi István 1896. március 12-én látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen a Garai u. 6. szám alatti házban. Apja: Hódi István, anyja: Balogh Zsófia volt. Családfájukat Hódi Mihályig vezetik vissza, aki 1757- ben született. A tanyát - ahol gyerekkorát töltötte nagyapja- a Mártélyhoz tartozó feketehalmi határrészen építette fel. A határ Feketehalom a föld feketébb színéről kapta a nevét, mivel a városhoz közelebb haladva szikes volt a föld. Itt csak egy 5-6 km-es szakaszon volt ilyen. Mártélytól ÉK-re, közel a Szegvári úthoz 84 m f sz f magaságú domb. Ma Hódi-halom, de Ungi dombként is emlegetik. Lassan teljesen eltűnik, elhordódik az építkezésekhez. Neve a Szőkehalom és Darvasszék közötti területnek is, mely 1590 óta Mártély községhez tartozik. Birtokcsere, tanyaépítés Nagyapja Hódi Mihály bírta a tanyát és a földet. Ott élt, ottgazdálkodott, melyet bizonyít az adásvételi (csereszerződés) szerződés, mely szerint 1884-ben Tompa Mucsi Mátéval földet cserélt, 1900-ban pedig eladott 4 kh földet Páncél Pálnak. Ezen a területen már ebben az időben végig a dűlőúton tanyák állottak, melynek sorába kellett az új tanyát építeni. Tehát az ősi felismerés szülte É-D irányú tanyatájolás mellett a hely is meghatározó tényező volt. A tanyát nagyapja saját maga építette. Míg épült a tanya, addig egy kunyhóban lakott, amelyet az építkezéshez összehordott anyagokból eszkábált össze. A felépült tanya két helyiségből állott. Az egyik fele az embernek, másik fele pedig a jószágoknak adott szállást. 88
