A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

NÉPRAJZ - Felletár Béla: Hódmezővásárhely vallási néprajza

A temetéssel kapcsolatos népszokásokról kimerítően írt Kiss Lajos. E helyt csupán annyit, hogy a temetés utáni gyászmise tartása sajátos visszhangot vetett a helyi református gyülekezetekben: a temetés utáni vasárnapi istentiszteleten rövid könyörgés hangzik el az elhunytért és a hátramaradottakért (nt. Dányi József ref. lelkész közlése).

Minden gyakorlat alapja a hagyomány - „Atyám is így csinálta” - a kezdete pedig a nevelés, szoktatás. Az imádkozásra nevelés a családban kezdődött. „Abba az időbe mielőtt még iskolába nem möntünk föl, a Miatyánkot azt mán tudni köllött... édösanya tanította mög nekünk.” - meséli K. K. Pétör bácsi (1900. ref. Mátyáshalom). „Apám az ölibe ültetött... oszt úgy vetöttük a körösztöt mög mondtuk.” (O. Ferencné, kát. Csomorkány). „Nagyapám vezényölte a röggeli imát, léült a sezlonra, nékünk mög elébe köllött térdelnünk... oszt úgy montuk a Miatyánkot, Üdvözlégyet, Hints meg engem izsópoddal.” (H. Márton, 1897. kát. Mágocsoldal). „A Széli családba addig nem löhetött önni, míg nem imádkoztunk.” (Sz. Sándor, 1910. ref. Téglás) Elterjedt volt reformátusoknál, hogy a család legidősebb tagja esténkint felolvasott a Bibliából, amit illő áhítattal hallgattak.

Ám nem csak a ma is ismert hivatalos egyházi imák vándoroltak hajdanán anyáról leányra, apáról fiúra, hanem olyanok is, amelyek semmilyen imakönyvben, hivatalos egyházi kiadványban nem találhatók. Az ún. archaikus népi imák a barokkon keresztül a középkorig nyúlnak vissza. Iskolapéldája annak, hogyan vesz át a nép bizonyos dolgokat egyháztól (műveltebb rétegtől) és alakít rajta a maga módján, nemzedékről nemzedékre, míg lassan létrehoz egy kuszának tűnő, mégis a népdalok, népballadák ízét, sodrását tükröző, naiv bájú, sajátos népköltészeti műfajt. Rendszeres föltárása, földolgozása, publikálása a 60-as években kezdődött és Erdélyi Zsuzsanna nevéhez fűződik.7 A Dél- Alföldön Polner Zoltán volt az archaikus népi imádságok legeredményesebb kutatója. Nekünk is sikerült a 80-as években katolikus közlőktől mintegy 10 darabot fóljegyezni. Ha lelőhelyüket, illetve közlőik származási helyét térképre rajzoljuk, akkor kirajzolódik az a félkaréj, - Mindszent, Mártély, Mágocsoldal, Vásárhelyi Puszta - amiben a katolikusság a belterületet körülölelte. Egytől egyig tanyai környezetben hangzottak el, ott tanulták az adatközlők szüleiktől, nagyszüleiktől.8 íme két példány:

113