A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

HELYTÖRTÉNET - Makó Imre: A mozi hőskora Hódmezővásárhelyen

nítottak, kiváltságos jogokat élvezett. így színházi idény előtt egy hóval és annak tartama alatt a város területén más előadás nem volt engedélyezhető.14

A közérthető vizuális nyelve és viszonylagos olcsósága15 révén tömegszórakoztatási tényezőként megszilárduló mozi saját otthont is teremtett magának. A vándorló életmódnak megfelelő, vurstli-ízlésű mozisátrak azt is mutatják, hogy első igazi közönségét a társadalom alsóbb rétegeiből lelte meg, igazodva annak elvárásaihoz, ízlésvilágához.

1902 és 1907 nyara között Vásárhelyen legkevesebb hét alkalommal táborozott le sátormozi: hol az akkori vásártéren (Szabadság tér), hol pedig a gimnázium, ill. a városháza előtt, az árvédelmi kőfal alatti üres térségen.16

A kinematográf eleinte több esetben csak része volt a körhintával és hajóhintával is felszerelt mutatvány-együttesnek. Az ismertebb hazai mozi vállalkozásokat (Winkler, Narten, Adler, Lifka) felvonultató, fényes villanyvilágításukkal is hivalkodó sátoros mozik 2-3 naponként váltva műsorukat, utóbb már egy egész hónapon át ébren tartották az érdeklődést, hétközben 3, vasárnap és ünnepnap 6-7 előadást is rendezve. A „bioszkópok” és „villamos színházak” bemutatói bérelt helyiségekben is folytatódtak: az Andrássy utcán az Orovecz-féle ház üzlethelyiségében, a népkerti faszínházban, az Iparegylet székházának tánctermében, 1906 pünkösdjétől pedig már az újonnan felépült Fekete Sasban is. Már helyi kezdeményezésnek tekinthető a Horovitz Mór vendéglőj áben 1906 végén meginduló, és kisebb megszakításokkal egészen március közepéig tartó vetítéssorozat.17

A mozik harsány reklámokkal hívták fel magukra a figyelmet. A nem egészen egyórás előadásokon 8-14, még többnyire a film őshazájából hozatott, egyenként mindössze néhány perces képet mutattak be. Idővel feltűntek a hosszabb játékfilmek előfutárai is, így az 1905 őszén hét felvonásban műsorra tűzött Margit szerelmi regénye („dráma a nagyvárosi életből”) című, 1200 méter hosszú filmregény vetítési ideje már 25 perc volt.1* A főbb műfajokat ezidőtájt a hatásvadász melodrámák és a kacagtató jelenetek, a burleszk képviselték, de komoly vonzerőt jelentettek az aktuális események felvételei is. Előadás közben rendszerint magyarázták a néma képeket. Hangulatukat zene - zongora, „beszélőgép”

70