A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Makó Imre: A mozi hőskora Hódmezővásárhelyen
MAKÓ IMRE A mozi hőskora Vásárhelyen (1898-1920) Vándormozik Egy párizsi mulató pincehelyiségéből 1895. december 28-án indult el világhódító útjára a Lumiére-fivérek nevéhez fűződő film.1 Budapestre a milleneum évében érkezett meg, így némileg el is homályosuk az ezredévi ünnep fényei mellett. Első ízben - az időpont nem ismeretes - álló reklámképek között a nyílt utcán, a Váci utca forgatagában került a közönség elé. Április végétől azután már belépődíjért vetítettek a Somossy orfeumban, majd május 10-től az előkelő Royal szállodában a feltalálók ügynöke mutatta be rendszeresen a legújabb felvételeket.2 Az első idők alkalmi, többnyire a kávéházi és vendéglői életet színesítő vállalkozásai még rövid életűnek bizonyultak. A mozgás ténye fölött napirendre tért publikumot már nem kötötte le a valóság puszta reprodukálása. A mozi, hogy előadásai tudományos bemutató jellegét megőrizze, gyakori helyváltoztatásra kényszerült, s figyelme az üzletileg még kiaknázatlan perifériák felé fordult. Tömeges vidéki elterjedésének azonban gátat szabott, hogy a vetítéshez szükséges villanyáramot - lévén az elektromos energia-szolgáltatás ott jobbára még megoldatlan — magának a vándorútra indult mozinak kellett előállítania. A vásárhelyi lapok csak 1898 februárjában, már a közeli találkozás jegyében adtak hírt az újfajta látványosságról. „A lángeszű Edison találmánya”-ként beharangozott kinematográfot - melyben, mint a pársoros kommüniké tudatta, „egy-egy esemény minden legkisebb mozzanata lejátszódik a néző előtt” - Kővári Mór mutatta be 27-én és 28-án.3 A párizsi Constantin-gyár művezetőjeként említett vállalkozó azonos lehet a fővárosban már 1897 októberében vetítő Stein Mórral4, valamint azzal a jónevű vándorkinematográfússal, aki Benkő M. tanár, ill. Benkő (Stein) M. néven szerepel a következő évekből fennmaradt színlapokon.5 68
