A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Szigeti János: Múltidéző és jelenkép - A hódmezővásárhelyi zsidóság a történelem sodrában
tanintézetek statisztikájában böngészve, kitűnik, hogy zsidó és más felekezetű diákok elkülönítése sem történt meg az alföldi mezővárosban. Ha időnként a politika felnagyította is a zsidókérdést, a vásárhelyi zsidóság mindig is hajlamos volt arra, hogy a zsidó élet autonómiáját megőrizve a haza és az emberiség eszméjében tevékenykedjen, s betagolódjon a magyar kultúrába. Az 1892/93. tanév Az oktatási intézet neve Tanulói összlétszám Ebből zsidó vallású Kisdedóvók Mária Valéria kisdedóvó 170 49 Tarjáni kisdedóvoda 196 5 Susáni kisdedóvoda 254 30 „Czuczi”-féle óvoda 222 16 Újvárosi kisdedóvoda 204 2 Tabáni kisdedóvoda 270 4 Mindösszesen Tanintézetek 1316 106 Polgári leányiskola 150 52 Ismétlő iskolák 195 1 Az 1892/93. tanévben Hódmezővásárhelyen 10 231 tankötelest tartottak nyilván, az iskolába járó diákok száma csupán 5692. A zsidó népiskola 1839-től 1948-ig működött a Szeremlei utca elején. A hódmezővásárhelyi izraelita hitközség 1933. augusztus 20-i közgyűlésének határozata szerint főtisztelendő dr. Weisz Pál (1908-) rabbi pályázatát fogadták el, s megválasztották a hitközség főrabbijává. A nagygyűlés jóváhagyása folytán jogerőre emelkedett rabbinikus pályakezdése. 1937-ig lelkészkedett városunkban, majd debreceni főrabbivá választották. Szüleim 1934. augusztus 5-i házasságkötésének vallási szertartását ő végezte. Dr. Weisz Pál sokoldalú feladatot látott el hitközségünkben, A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor ref. Gimnázium 1934/35. tanévi Értesítőjében (közzéteszi Varga Dezső igazgató) 64
