A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

HELYTÖRTÉNET - Kruzslicz István Gábor: Halászat Hódmezővásárhelyen a 18-19 században

felfűzték a száján keresztül tuzsértűvel spárgára. A lányok nótázás mellett hasították a halat és spárgára fűzve szárították.

Erdélybe a zsidók hordták 10-14 kocsival. Maguknak a halászoknak volt 10-14 kocsijok. Szombaton számoltak, a cigány banda a háznál volt, a hordók csapra verve, a halászok ittak, daloltak. Az eleséget csónakon vitték ki a halhasító lányok, bort is vittek, meg pálinkát. Török Károly anyjának apja, az öreg Sarkadi készítette a vízhatlan csizmát.”63 A nagyobb városok felé irányuló kereskedelem a 18-19. században már szervezetten folyt. Állandósultak a kapcsolatok a termelő és fogyasztó körzetek között. A 19. század elején a halszatócsok közvetítő szerepe nem korlátozódott Szegedre és környékére. A turkeveiek a 18. század közepén, második felében telente Pestig, illetve Aradig elszekereztek a csíkkal.64

Vásárhelyről rendszeresen szállították a halat Aradra. A halászok vagy a kereskedők közül többen is vállalkoztak arra, hogy bérelt kocsikon az összevásárolt halat a maguk kockázatára nagyobb távolságokra szállítsák. A halkereskedők jó ismerői voltak a piacoknak, akik nagyobb tételben vásároltak, vagy kisebb halárusoknak készpénzt adva a hal felvásárlására, tovább szállították a nagyobb felvevőképességű piacokra.

Egy 1803-ból fennmaradt per anyagból kiderült, hogy a halárusok 5 alkalommal szállítottak halat Aradra. A felvásárló Bánfi Bálint első alkalommal 210 Ft-ot adott Benyófalvi Borbála és Kapotsi János halárasoknak azzal a feltétellel, hogy a nyers hal eladásában harmados, a sózott hal sózási költségeiben pedig feles lesz velük. A negyedik alkalommal 3 kocsin vittek 20 mázsa 25 kiló halat, ebből a 18 mázsa 50 kiló keszegnek mázsáját 10 forintért, az 1 mázsa 25 kiló jó hal mázsáját 15 Ft-ért vásárolták. Ezenkívül Benyófalvi Borbála az egyik kocsira feltett 50 kiló jó szárazhalat, melyért nem fizetett semmit, mivel „emberségért” kapta ajándékba a „Hód köldök”-beli halászoktól. Aradon a keszeg mázsája 12 Ft-ért, a jó hal mázsája 20 Ft-ért kelt el. A nyereséget harmadolták. Az ötödik útról pontos számadás készült. Bár a halat a Tisza túlsó partjáról hozták, a korabeli árviszonyokra értékes forrás: Benyófalvi Borbála Sára nevű leányával két kocsin 12 mázsa halat szállított Aradra.

52