A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Kruzslicz István Gábor: Halászat Hódmezővásárhelyen a 18-19 században
KRUZSLICZ ISTVÁN GÁBOR Halászat Hódmezővásárhelyen a 18-19. században A Tisza-Maros vidéke mint az Alföld alacsonyabban fekvő része összegyűjtötte a csapadékvizeket, tavasszal és nyáron a zöldár idején pedig a hirtelen lefutó víz kilépve a folyók medréből, nagy területeket elöntött. Ilyenkor a holtágak, erek, fokok, vízvezető árkok megduzzadtak és a víz távolabbi területeket is elárasztott. Az utak nagy része víz alá került, sok községet hosszabb időre is elzárt a forgalomtól.' A város határának vízrajzi központja a Hód-tó medencéje volt. A Hód-tóba ömlött a Kenyere-ér, a Kakasszék-ér, beletorkollott a pusztai vizeket hozó Cirják-, Katra- és Sarkaly-ér. Kapcsolatban volt vele az Arad felől induló Száraz-ér is. A Tiszával a Tére-éren és a Kérő fokon át tartott állandó kapcsolatot. A szabályozás előtt a Tisza Tokaj-Szeged szakaszán csak az árvizek fele folyt le a mederben, a többi az árterületen helyezkedett el és csak a vízszint csökkenése után húzódott vissza. A Tisza és a környező kiöntések, tavak, mocsarak között a közlekedő edények elve szerint fennálló természetes kapcsolat létezett. Amikor a folyó vize apadni kezdett a tároló medencékből fokozatosan visszatért a víz a mederbe. E kétirányú mozgást az erek és fokok biztosították. A rekesztéses halászat éppen erre a vízmozgásra épült. A sok tó és mélyedés tároló medencéül szolgált azon víztömeg számára, melyet a folyó nem tudott elvezetni.2 A halbőség összefüggésben állt az áradással, az elárasztott területek sekély vizeiben lerakott ikrák gyors fejlődésnek indultak. Az ár levonulása után a mederbe visszaáramló víz a kikelt és életerős halak tömegét vitte magával a folyóba. Ha az áradás elmaradt, vagy gyengébb volt, a halászok is kevesebb zsákmányra számíthattak. Hódmezővásárhely bel- és külterülete a 19. században 132 ezer holdat tett ki, ennek több mint a fele, 76010 hold tiszai árterület, vizes, mocsaras, lápos vidék, melyet a szabályozás előtt halászattal, nádvágással, legeltetéssel hasznosítottak. Ebből a folyón kívül a halászatra alkalmas vízterület 8618 holdra tehető.3 36
