A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Herczeg Mihály: A Bercsényi család és Hódmezővásárhely
ha nem is mindig taxával, de legalább annak csökkentése kérésével. így pl. 1677-ben írja Bercsényi „Énnekem az alföldi (hódmezővásárhelyi) embereim is voltának némely nap itten, azok beszélik s mind írják kimondhatatlan táborát az töröknek... Csak az egy városomnak is, úgymint Vásárhelynek ötezer constantinapoli kila árpát kellett az táborra szolgáltatni s készpénzt többet háromezer forintnál...” Az ifjú Miklós húszéves korában már vágsellyei kapitány. Apa és fia együtt harcol Buda, majd Szeged várának fölszabadításáért. Thaly Kálmánt idézzük: A császár... „Bercsényi Miklóst, mint érdemdús, hű tábornokát s magyar belső titkos tanácsosai egyik legkedveltebbjét, úgy békében mint háborúban (nevezetesen a most folyó 1684-1687-iki hadjáratokban), vitéz fiával együtt kitüntetett soknemü jeles érdemeiért, hív és közhasznú szolgálataiért, törvényes utódaival egyetemben 1887. szeptember 14-kén kelt cs. kir. Edictumával grófi méltóságra emelé. E rang a már különben félszázad óta mágnási renden lévő, régi, előkelő Bercsényi-családot most már nemcsak a Miklós által viselt hadvezéri és udvari magas méltóságoknál, - hanem a családi tényleges birtokok nagy terjedelménél fogva is (Hód-Mező-Vásárhely, Nagy-Tapolcsány, Tavamok, Temetvény, Brunócz uradalmak, város, várak, kastélyok) méltán megilleti vala.” Ifjabb gróf Bercsényi Miklós a szegedi huszárvár kapitánya lesz. Majd 1688 tavaszán szegedi csapataival Caraffa, Veterani, Piccolimini tábornokok császári hadaihoz csatlakozva harcol Lugos, Lippa, Sólymos fölmentéséért, majd atyjával együtt részt vesz Nándorfehérvár ostromában és első elfoglalásában. Az idősebb Bercsényi gróf a következő évben elhunyt. A fiatal gróf a szegedi állomáshelyéről fokozottan figyeli vásárhelyi birtokát. Föllép az udvarnál Fingermann szegedi hadbiztos ellen, aki fölöttébb zsarolta a vásárhelyieket. A bécsi kormány 1690-ben „külföldi tőke” bevonásával is áruba bocsájtotta a török uralom alól fölszabadult területeket. A vásárhelyiek siettek elismerni Bercsényi földesuraságát. 700 tallér adót is fizettek neki. A várost a kóborló hordák folyton prédálták, ezértVásárhely követei fölkeresték Bercsényit Nyitra megyei kastélyában, Brunóczon, ahol adójuk mérséklését kérték. Ez a brunóczi taksalevél a vásárhelyi levéltár első, legbecsesebb irata. A méltányos 400 tallér (200 arany) mellé némi 25
