A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

NÉPRAJZ - Felletár Béla: Hódmezővásárhely vallási néprajza

átértelmezett, esetleg archaikus hagyományokkal feltöltött (folklo- rizáció), továbbá amelyeket ún. paraliturgiaként az egyháznak átadott (inkulturáció) - például a boldogasszony epitéton, szentek kultusza, búcsújárás, helyi szokások liturgiába épült elemei.

Jelen dolgozat már terjedelmi feltételeinél fogva sem tűzhet maga elé magasabb célt, mint hogy betekintsen, betekintést nyújtson Hódmezővásárhely város és határa népének azon szakrális nézeteibe, szokásaiba, amelyek tehát a hivatalos egyházi - teológiai, liturgiái - előírásokon kívül esnek, elfogadottak vagy megtűrtek. Nem térünk ki, esetleg csupán utalunk az archaikus hiedelmekre, amelyek bár valahol érintkeznek a szakralitással, azonban Kiss Lajos több könyvében már alapos vizsgálatban részesültek. Ezzel szemben fokozott figyelmet szentelünk a felekezetek közötti kölcsönhatásnak.

Gyűjtőmunkánk megkezdésekor többen megkérdőjelezték értelmét mondván, Bálint Sándor fölgyüjtötte, kimerítette ennek a tájnak vonatkozó anyagát. Éppen ez az ellenvetés adta dolgozatunk kulcsát: kitapogatni Hódmezővásárhelynek, ennek a vegyesvallású, protestáns dominanciájú településnek a vallási néprajzi sajátosságait, amelyek megkülönböztetik a homogén katolikus Szeged képletétől.

Adatközlőink az 1890-es és az 1920-as évek között születtek, emlékeikből lényegében századunk első felének képe rajzolódik ki, ám a kollektív családi-közösségi emlékezet révén régebbi korokba is betekintést nyújtanak. Arra a kérdésre, hogy adatközlőink, illetve az általuk megjelenített kép a paraszti társadalom mekkora hányadára jellemző, hadd álljon itt H. J.né (Mártély-Feketehalom, 1912. kát.) megjegyzése: „Azok a tanyai embörök.. legfőjjebb a fele sé vallásos.” Ezzel egybecsengő véleményt kaptunk a határ másik oldaláról, a Pusztáról: „Nem hiába hítták pusztának a Pusztát, nem sok hit ragadt ott az embörlányára.” (I. E.né 1896. kát. Mágocsoldal) A célzott adatgyűjtés 1986-ban kezdődött. Mintegy 70 adatközlőt hallgattunk meg.

Munkánk e rövidített változatában csak a két nagy lélekszámú felekezet, a reformátusság és katolikusság tartományát vizsgáljuk. A párhuzamos vizsgálati módszer tudatos.

107