A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
A Szeremlei Társaság öt éve - Herczeg Mihály
és Kőszegfalvi Ferenc tagtársunk javaslata sem, aki állandó helytörténeti kiállítást ajánlott, sőt hadtörténeti, ipartörténeti, sőt sporttörténeti kiállítást is. Ez utóbbi a Szeremlei Társaságon kívüli polgártársaink jóvoltából mint alkalmi kiállítás megvalósult. 3. „Helyismereti kérdésekben szakvéleményt ad.” Mindjárt 1991-ben megkeresés történt az 56-os pedagógusok rehabilitációja ügyében. Ebben a levéltáros tagtársak tudtak segítséget nyújtani. A közgyűlés megkeresésére utánajártunk a nép által annyit emlegetett „alagút-rendszer”-nek. 55 helyen végeztünk feltáró munkát. A megvizsgált vermek, csatornák, üregek egyike sem támasztja alá a nép száján élő „alagút legendát”. Kezdeményezésünkre az önkormányzat posztumusz díszpolgári címet adott Szeremlei Sámuelnek, Kovács Ferencnek és Nagy Györgynek. 4. „Előkészíti helytörténeti kiadványok megjelentetését.” A Szeremlei Társaság e téren mutatott fel leglátványosabb eredményeket. Anyagi bázisunk szűk volta miatt ez sohasem valósulhatott volna meg a közgyűlés megértő támogatása, de elsősorban és kiemelten dr. Rapcsák András polgármester hozzáállása nélkül. A társaság szívügyének tekintette a stagnáló várostörténeti monográfia II. kötetének megjelentetését. A közgyűléshez fordult, hogy hozzon létre egy monográfia alapítványt. Ez létre is jött. Ugyancsak sor került ekkor egy másik alapítvány bejegyzésére, melynek neve: „Helytörténet Műveléséért Alapítvány”. Ez utóbbihoz néhány pályázat útján szerettünk volna támogatást nyerni (Karácsonyi S. szakalapítvány, Szerencsejáték) - de eredménytelenül. Annál nagyobb sikere lett a Monográfia 2. kötetének, amely az önkormányzatjóvoltából 1993-ban került ki a nyomdából. 1991 tavaszán elkészítettük kiadványtervezetünket. A meginduló Vásárhelyi Téka sorozat első kötete Grezsa Ferenc: Irodalom Vásárhelyen, Vásárhely az irodalomban hamarosan ki is jött a nyomdából. Már ekkor leszögeztük, hogy „Legfontosabb volna a Szeremlei Társaság Évkönyvének a megjelentetése”. A következő években sem került rá sor, fedezet híján. 10
