Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)

2022-06-01 / 2. szám

Proliferativ vitreoretinopathia 1 . ábra: Ultraszéles látószögül kamerával készült scanning lézer oftalmoszkópiás pseudocolor felvé­tel, alsó retinára lokalizált PVR és leválás. CA felvé­tel dr Soós Judit és dr Smeller Lilla közreműkö­désével a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinika adatbázisából származik.] 2. ábra: Ultrahangos felvétel üvegtesti trakci­­ók Cdn Csákány Béla felvétele]. A trakció punc­tum maximumát a nyíl jelzi. A magas reflektivitású membránechok a PVR üvegtesti kötegeinek felel­nek meg. Formák és stádiumok A PVR első beosztását a The Retina Society Terminology Committee alkotta meg 1983-ban (48). Az első beosztás szerint A-B-C- és D-kate­­góriákba sorolták a PVR-elváltozá­­sokat, de a C-ben nem tettek kü­lönbséget az anterior és poszterior között. A C-stádiumot az érintett kvadránsok száma szerint tovább kategorizálták (1-2-3). Amennyiben minden kvadráns érintett volt, ak­kor a D-kategóriába esett, ami a töl­­cséres retinaleválásra vonatkozott, ebben az esetben az 1-2-3 kategória a tölcsér nyitottságát írta le. Ugyan­ezen társaság 1991-ben frissítette a beosztást (28) és a mai napig ez a használatos (2. táblázat). Fontos kiemelni, hogy a mindennapi meg­szokással ellentétben a korai (A- és B-fokozatokat) is már PVR-nek kell nevezni, nem csak az előrehaladot­tabb állapotokat. A beosztás könnyen elsajátítható, segítségével a rutin ambuláns lapon is rögzíthető a beteg állapota. Kórélettan A PVR kialakulása számos ténye­ző függvénye, amit leegyszerűsítve a kóros sebgyógyulás és hegesedés jellemez. A folyamat különböző ösz­­szetevőinek kaszkádszerű reakciója zajlik le, amelyek a kóros állapotot kiváltják. A kaszkád kialakulását több tényező indíthatja el, úgy­mint a retina szakadása, a vér-re­tina gát sérülése, retina hipoxiája, gyulladás jelenléte, a retinális pig­­mentepithelium (RPE) sejtek üveg­testbe áramlása és megtapadása a retina felszínén, továbbá a gliasej­­tek migrálása a retina felszínére. Kórélettani szempontból citokinek, kemokinek és növekedési faktorok komplex együtthatása alakítja ki a körfolyamatot (4. ábra, 3. táblázat). A molekulák részletes leírása meg­haladná jelen közlemény kereteit, a 4. ábrán igyekeztünk kiemelni a legfontosabb patomechanizmuso­­kat (4, 5). Részletes elemzés olvas­ható többek között Chaudhary köz­leményében (10). 3. ábra: OCT-felvétel a makula területében feszülő vaskos epiretinális membrán és trakció

Next

/
Oldalképek
Tartalom