Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)

2022-09-01 / 3. szám

A hályogsebészet helyzete Magyarországon 2021-ben a „Cataracta regiszter” eredményeinek összegzése tézmény sem érte el, ezzel szemben a 100-500 közötti műtétszámot végző intézmények száma növeke­dett a 2018-as adatokkal összeha­sonlítva. A műtétek szüneteltetése átlago­san 94 napig (több mint 3 hónap) tartott. Az intézmények 89%-ában növekedett a műtétre váró betegek száma, az intézmények 84%-ában növekedett a várólistán töltött idő, amely átlagosan egy negyedévvel, statisztikailag 3,83 hónappal növe­kedett. Szinte minden intézmény­ből számos nővér, asszisztensnő, műtősnő és műtős segéd távozott az elmúlt 2 év során. Megbeszélés Az egynapos sebészeti beavatkozá­sok aránya jelentősen növekedett az elmúlt években. Míg 2007-ben 17,8%-os volt, 2020-ban 70%, 2021- ben már 90%-os. Az arányszám növekedéséhez a COVID-19-pandé­­mia is hozzájárult, hiszen a pácien­sek és az intézmények közös érdeke is az, hogy minél rövidebb időt tölt­sön a páciens az operáló intézmény­ben. Az intézményekben való tar­tózkodás ideje is tovább csökkent a 2020-as adatokkal összehasonlítva. A COVID-19 miatti lezárások, osz­tálybezárások szintén hozzájárul­tak ahhoz, hogy a műtétszám a 2020-as adatokhoz képest is csök­kent. A csökkenéshez szintén hoz­zájárult, hogy nagyszámú szak­dolgozó távozott számos műtétet végző intézményből, a maradók ter­helése pedig megnövekedett. Mind­ezek ellenére amennyiben nem lesz újabb jelentős járvány, vagy lezárás, az intézmények képesek behozni a pandémia okozta műtéti lemara­dást. A jelenlegi kataraktaműtétet végző kórházi osztályok és egyna­pos sebészeti osztályok száma ele­gendő. Bővítés nem célszerű, hiszen a fő munkaidőben kórházi osztályo­kon dolgozó szakképzett munka­erő látja el a hályogműtétek emberi erőforrás igényét mellékállásban az egynapos sebészeti központokban is. Ezek az intézmények általában nem rendelkeznek elegendő számú saját alkalmazottal, vagyis bérüket nem kell kigazdálkodni a műtéti és egyéb bevételekből. A mageltávolítás módja 99%-ban phacoemulsificatio volt, 2006-ban még csak 90,9% volt phacoemulsifi­catio. Az extracapsularis magel­távolítás (ECCE) aránya tovább csökkent, a femtolézeres előkezelés kismértékben emelkedést mutat. A kéregeltávolítás módja bimanuális technikával történt az esetek keve­sebb, mint 10%-ában, a többi eset­ben egykezes I/A véggel távolítot­ták el az operatőrök a kéregrészeket. A kombinált műtétek aránya nem változott szignifikánsan az elmúlt években. Az intézmények jelentős része azt jelezte, hogy növekedett az előre­haladottabb hályogműtétek aránya, aminek oka a halasztott műtétek, amelyek hosszabb gyógyulási idő­vel jártak. Amennyiben ez tovább fokozódik, szükség lehet az extra­capsularis műtéti technika alkal­mazására is, különösen akkor, ha cornealis érintettség miatt az en­­dothelsejtek aránya kevesebb (pl.: Fuchs-corneadisztrófia, cornea gut­tata). Valószínűleg a szakmai to­vábbképzések során az extracapsu­laris technika oktatására is szükség lehet a jövőben. A prémium műlencsék vonatko­zásában mind a tórikus, mind a multifokális és kismértékben a tó­­rikus-multifokális műlencsék be­ültetésének aránya is lassú növe­kedést mutat. A magánellátásban végzett műtétek száma szintén emelkedést mutat. Ennek oka a várólista idejének növekedése és a prémium műlencsék iránti megnö­vekedett kereslet. Az intézmények háromnegyedében ültetik a tóri­kus műlencséket, amely a 2018-as finanszírozás kibővítésének is kö­szönhető, továbbá a lencsetervezé­si modern eszközök elterjedését is jelenti. A kisebb arányú posztoperatív tokfibrózis miatt a hidrofób műlen­csék beültetésének aránya növeke­dett, a hidrofil alapanyag csökkent, a szilikon műlencsék eltűntek a be­ültetett lencsék közül. 98 Az intracameralis cefuroxim hasz­nálata általánossá vált, az intéz­mények 100%-ban alkalmazzák az intracameralis antibiotikum adását. A preoperatív antibiotikus alkalma­zása az előző évhez képest csök­kent, subconjunctiválisan szintén kevesebben adagolnak antibiotiku­mot. Az esetek többségében (85%) modern fluorokinolonokat rendel­nek az operatőrök a műtét utáni időszakban, 5%-ban fluorokino­­lont és/vagy aminoglikozidokat, és 10%-ban csak aminoglikozidot ren­delnek átlagosan 12 napig a műtétet követően. A beküldött eredmények alapján a presbyopia kezelésében a femtolé­zeres eljárás visszaszorult, az esetek többségében a presbyopia megoldá­sa multifokális műlencse-beültetés­­sel történik. A presbyopia kezelésében a Sup­­racor technológiát egyetlen intéz­mény sem jelentette 2021-ben, a laser-blended vision (LBV) aránya is jelentősen csökkent az adatok sze­rint, a monovision technika is csök­kenést mutat. Mindezek alapján megállapítható, hogy a presbyopia kezelése az adatok alapján az esetek többségében nem cornealis beavat­kozással, hanem multifokális mű­lencsék implantációjával történik sebészileg. A terápiás excimer lézerkezelések (PTK) aránya nem változott, a ke­­ratoconus crosslinking kezelése is stagnálást mutat. A várólista nö­vekedése ezen ellátások során nem növekedett. A 3000 feletti műtétszámot egyet­len intézmény sem érte el sem 2020-ban, sem 2021-ben, még 2017- ben 6 osztály, 2018-ban 5 osztály érte el ezt a műtétszámot. Ezzel szemben az alacsony műtétszámot végző intézmények száma növeke­dett a pandémia során. A pandémia alatt számos szakdol­gozót, rezidenst és szakorvost ren­deltek át a COVID-ellátásba. Az ol­tások megadásában sok szemorvos és szakdolgozó is részt vett, számos szemészeti osztály COVID-ellátó egységgé alakult. Vagyis megálla­pítható, hogy az ellátás gerincét

Next

/
Oldalképek
Tartalom