Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)

2021-03-01 / 1. szám

Orbital cavernous haemangioma progression and surgical management lát okozhat a környező vénák tágu­­latával. A látáscsökkenés okaként, előfordulhat ún. „hypermetropiás shift”, az optikai tengely megrövi­dülésének eredményeképpen. Ennek megfelelően páciensünk betegsége korai szakaszában +2,5 dioptriával látásélessége még korrigálható volt. Előrehaladott esetben a nervus op­ticus kompressziója maradandó lá­táscsökkenést, súlyos esetben látás­vesztést okozhat. Természetesen a szemészeti leleten túl képalkotó eljárások segítik a di­agnózist. Lokalizációtól függően vizsgálható, az orbita első harmadá­ban elhelyezkedő tumor észlelhető ultrahanggal, de elsősorban a kont­rasztanyagos MR és CT számít kö­zel diagnosztikus értékűnek. Ahogy betegünk képanyagában is látható, a térimé Tj-súlyozott MR-felvételen az izmokkal izointenzív, a zsírhoz képest hipointenzív (8. ábra), T2-fel­­vételen pedig a zsír és agy szöveté­hez képest hiperintenzív, jól körülírt térfoglalás látható (9. ábra). Jellemző továbbá, hogy az elváltozás Trsú­­lyozott felvételen a kontrasztanya­got heterogén módon halmozza (8). Az intraorbitális haemangioma esetében az akut vérzés rendkívül ritka komplikáció, növekedése pe­dig lassú. A megfelelő alarmírozó, vagy az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetek megléte nélkül az obszerváció mellett döntünk. A térimé puszta jelenléte nem képez operatív indikációt. A látóélesség csökkenése, vagy az ezt sokszor megelőző pangásos papilla, a ner ­vus opticus és/vagy a bulbus komp ­ressziója, vagy a kifejezetten durva esztétikai károsodás, vagyis a nagy­fokú exohthalmus esetén javasolt a tumor eltávolítása (7). Az anató­miai elhelyezkedéstől függően kell megválasztanunk a műtéti megkö­zelítési módot. Felszínes léziók ese­tében elülső, azon belül felső, alsó, mediális vagy laterális orbitotomia végezhető. Mély mediális, illetve mint esetünkben is, mély laterális orbitotomia alkalmazandó mélyeb­ben fekvő, csontelvételt igénylő tér­foglalás meglétekor (7, 4). Betegünk esetében a rohamos látáscsökkenést előre jelző pangásos papilla alapján már első megjelenésekor műtétet ja­vasoltunk, amelyet ő, akkor még hi­ánytalan látóélessége és a kielégítő esztétikum miatt elutasított. Ter­mészetgyógyászhoz fordult, majd hét éven át nem jelentkezett. Köz­ben több más intézményben rend­szeresen járt szemészeti kontrollra, de a műtéti beavatkozástól tovább­ra is elzárkózott. Elmondása szerint számtalan alternatív gyógymóddal próbálkozott, de ezek nem hozták meg a kívánt javulást. Többek kö­zött biorezonancia, kineziológia és fitoterápia segítségével próbált meggyógyulni, mint utóbb kiderült eredménytelenül. Megjelenésekor a 7 évvel koráb­bi státuszhoz viszonyítva jelentős fokú progressziót mutatott mind a klinikai, mind a radiológiai kép­ben. 0,3-es látóélességet, az ellenol­dalhoz képest 8 mm-es proptosist, és kifejezett reponálási nehezített­­séget észleltünk. A hét évvel ko­rábbi képalkotó vizsgálatot meg­ismételve, azzal összehasonlítva kifejezett progressziót láthattunk, illetve maga a páciens is elégedet­len volt így kialakult megjelenésé­vel. A kivizsgálásra és a műtétre a Sem­melweis Egyetem Szemészeti Kli­nikáján került sor. Laterális orbi­­totomiát végezve, krioextraktor segítségével a térimét in toto eltá­­volítottuk. Páciensünk 3 nappal az operáció után elhagyhatta intéz­ményünket, az egyhetes kontrol­ion látásélességében már kifejezett javulás volt észlelhető. Egy évvel a beavatkozás után a műtéti heg alig látható, exophthalmusa megszűnt, visusa mindkét oldalon teljes volt. Következtetés Azon túl, hogy az eset az orbita ca­vernosus haemangiomájának tüne­teit kiválóan szemlélteti, felhívja a figyelmet a betegpopuláció alterna­tív gyógymódok iránt érzett egyre növekvő igényének veszélyeire is. Fiatal páciensünk esetében szeren­csére a szükséges intervenció nélkül eltöltött hét év nem járt az érin­tett szem látásának elvesztésével. Azonban története is azt bizonyít­ja, hogy az időben, biztonságosan elvégezhető laterális orbitotomia és az egészében történő tumoreltá­volítás az ilyen jellegű érmalformá­­ciók során alkalmazandó effektiv és definitiv megoldás az alternatív gyógymódok helyett. Irodalom 1. Alasil T, Wang K, Keane PA, Lee H, Baniasadi N, de Boer JF, et al. Analysis of normal retinal nerve fiber layer thickness by age, sex, and race using spectral domain optical coherence tomography. J Glaucoma 2013; 22(7): 532-41. 2. Harris GJ, Jakobiec FA. Cavernous hemangioma of the orbit. J Neurosurg 1979; 51(2): 219-28. 3. Harris GJ. Orbital vascular malformations: a consensus statement on ter­minology and its clinical implications. Orbital Society. Am J Ophthalmol 1999; 127(4): 453-5. 4. Korányi K. Az orbita sebészetének alapjai. Mária utcai füzetek 2019; 3. (Or ­bita, könnyűt, rekonstrukciós és plasztikai sebészet): 21-31. 5. Leone CR, Wissinger JP. Surgical Approaches to Diseases of the Orbital Apex. Ophthalmology 1988; 95(3): 391-7. 6. McNab AA, Selva D, Hardy TG, O'Donnell B. The anatomical location and late­rality of orbital cavernous haemangiomas. Orbit 2014; 33(5): 359-62. 7. Rootman DB, Heran MKS, Rootman J, White VA, Luemsamran P, Yucel YH. Ca­vernous venous malformations of the orbit (so-called cavernous haemangioma): a comprehensive evaluation of their clinical, imaging and histologic nature. Br J Ophthalmol 2014; 98(7): 880-8. 8. Tian YM, Xiao LH, Gao XW. Adhesion of cavernous hemangioma in the orbit re­vealed by CT and MRI: analysis of 97 cases. Int J Ophthalmol 2011; 4(2): 195-8. 9. Yan J, Wu Z. Cavernous hemangioma of the orbit: analysis of 214 cases. Orbit 2004; 23(1): 33-40. Levelezési cím Dr Ujváry László, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, 1Ü85 :-mail: dcujvary@gmail.com Budapest, Mária u. 39. ■ 48 ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom