Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-03-01 / 1. szám
Diagnosis and treatment of fungal keratitis in our practice A WHO szerint a cornea betegsé gei a vakság vezető tényezői között vannak (1). Ázsiában a gombás keratitis a vezető vaksági ok, a mérsékelt égövben, így hazánkban is, a corneafekélyek nagyobb részét bakteriális infekciók okozzák (2). Néhány évtizeddel korábban hazánkban mikotikus keratitissel igen ritkán találkoztunk, azonban manapság az előfordulási arány növekedése tapasztalható (3). A mikrobák megtelepedésének prediszponáló tényezői közé tartoznak többek között a lokális vagy szisztémás immunszupprimált állapotok (autoimmun betegségek, szteroidtartalmú készítmények hosszan tartó használata, széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása, ma lignus betegségek), szemészetileg a hibás szemhéjállások, a szemhéjszélt, szemfelszínt, könnyutakat érintő akut vagy krónikus gyulladások, korábbi szemészeti műtétek, cornea beidegzést zavarok, nem az előírásoknak megfelelően történő kontaktlencse-viselés, illetve a szaruhártya különböző sérülései. Gombás keratitis tekintetében különösen a növényi részek által okozott, valamint földdel szennyezett sérülések jelentenek rizikót (2, 3). Összefoglalónkban a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika Cor nea Ambulanciájának Szemfelszíni Betegségek Részlegén 2017-ben és 2018-ban kezelt mikotikus keratitisek esetén a betegek anamnéziséből feltárt rizikótényezőket mutatjuk be, illetve azt, hogy milyen diagnosztikus módszerekkel sikerült eljutnunk a diagnózishoz, milyen mikroba igazolódott, mennyi idő telt el a diagnózisig, milyen kezelést alkalmaztunk és milyen eredményeket értünk el az alkalmazott kezelésekkel a betegek látóélességét tekintve. Módszer Betegek A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika Cornea Ambulanciájának Szemfelszíni Betegségek Részlegén 2017-ben és 2018-ban igazolt kera titis mycoticával kezelt betegeket vontuk be retrospektív tanulmányunkba. Diagnosztika A betegek anamnézisének pontos felvétele során információt gyűjtöttünk tüneteikről, azok kezdetéről, betegségük addigi lefolyásáról, az alkalmazott terápiára adott válaszról, a szemészeti és általános társbetegségekről, kontaktlencse-használati szokásokról, az esetlegesen szemfelszínt ért sérülésről, a betegek foglalkozásáról. A részletes anamnézisfelvételt követően réslámpás vizsgálatot végeztünk, amely során kiemelt figyelmet fordítottunk a mikotikus keratitisek jellegzetes tüneteire (1. ábra). Mivel a réslámpás vizsgálat során látott kép nem bizonyítja egyértelműen a mikotikus keratitis di agnózisát, kiegészítő vizsgálatokat végeztünk. Kaparékot vettünk a szaruhártya beszűrődéséből, mikrobiológiai tenyésztés, konfokális mikroszkópos vizsgálat, Acanthaoxysporum okozta keratitis réslámpafotója látható 1 . ábra: Gomba okozta szaruhártya-gyulladás jellegzetes megjelenése a sárgásfehér? tömött állagú infiltrátummal, a kötöhártya heves-vegyes belövelltségével, valamint a beszűrődés alatt a szaruhártya felszínes ereződésével. A képen Fusarium moeba kimutatást célzó polimerázláncreakció (PCR) vizsgálat, illetve szövettani vizsgálat történt. Ha bármelyik vizsgálat során gomba volt kimutatható, a mikotikus eredetet igazoltnak tekintettük. Kaparékvétel során a szaruhártya cseppérzéstelenítését követően (Benoxi 0,4% szemcsepp: oxibuprokain-hidroklorid) 20 G-s tű segítségével a szaruhártya-infiltrátum széléből mintát nyerve azt tárgylemezre kentük, fixáltuk, majd perjód sav-Schiff bázis (PÁS) festést követően annak mikroszkópos vizsgálata történt a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetben. A mikrobiológiai tenyésztés céljából vett mintát szintén a szaruhártya cseppérzéstelenítését követően (Benoxi 0,4% szemcsepp: oxibuprokain-hidroklorid) a szaruhártya-infiltrátum széléből nyertük. A bakteriológiai vizsgálathoz a transzport táptalajt tartalmazó leoltócső vattapálcáját alkalmaztuk. Mikológiái tenyésztéshez az anyagot 20 G-s tűvel vett kaparékból nyertük, amelyet fiziológiás sóoldatot tartalmazó Eppendorf-csőben ■ 38 ■ X ✓
