Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-03-01 / 1. szám
Szemészet 158. évfolyam, 2021; 1. szám 37—44. Gombás szaruhártya-gyulladás diagnosztikája és kezelése gyakorlatunkban Varga Kata dr.1, Imre László or .3, T óth J eanette dr.3, S imon Gyula or .4, Kristóf K atalin or.5, S zentpéteri A nna dr.6, B arna Lívia or .1, Nagy Zoltán Z solt dr.1, F üst Ágnes dr .1 1 Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest [Igazgató: Prof. On Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanári ^Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest [Osztályvezető: On Imre László főorvos] Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest [Igazgató: Prof. Dr? Kiss András egyetemi tanári 4Mikromikomed Kft., Budapest [Ügyvezető igazgató: Dr Széli András] ^Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Mikrobiológiai Laboratórium, Budapest [Igazgató: Prof. On Vásárhelyi Barna egyetemi tanári BPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr [Osztályvezető: Dr Pesztenlehrer Norbert főorvos] Bevezetés: Klinikánk Szemfelszíni Betegségek Részlegén a mikotikus keratitisek halmozódását figyeltük meg. Célkitűzés: Két év gombás keratitises beteganyagának áttekintése, különös tekintettel a diagnosztikus módszerek hatékonyságára. Módszer: 2017-ben és 2018-ban klinikánkon kezelt mikotikus keratitises betegeknél vizsgálatuk a rizikófaktorokat, az igazolt gombafajt, az alkalmazott diagnosztikus módszereket, hatékonyságukat, az alkalmazott terápiát, a diagnózisig eltelt időt, a legjobb korrigált látóélességet a gyógyulást követően. Eredmények: A leggyakoribb rizikótényező a nem megfelelő kontaktlencse-higiénia volt. A mikrobiológiai tenyésztést, kaparékvételt, konfokális mikroszkópiát, PCR-t és szövettani vizsgálatot túlnyomó többségben kombináltan alkalmaztunk, fonalgomba, sarjadzó gomba, két esetben Acanthamoeba is igazolódott. Minden betegnél gyógyulást értünk el konzervatív cseppterápia, per os gombaellenes kezelés és szükség esetén műtét alkalmazásával. Következtetések: Az általunk alkalmazott diagnosztikus módszerek szenzitivitása korrelált a nemzetközi irodalmi adatokkal. Ha valamelyik vizsgálat negatív eredményű, attól nem zárható ki a kórokozó jelenléte. A klinikai képet mindig figyelembe kell venni, és szükség esetén más diagnosztikus módszert alkalmazni, vagy a vizsgálatokat megismételni. Diagnosis and treatment of fungal keratitis in our practice Introduction: We observed increase in the number of patients with fungal keratitis treated at our Clinic. Purpose: Overview patients with fungal keratitis treated in 2017 and 2018, particularly the effectivity of various diagnostic methods. Method: We examined risk factors, proven fungal species, diagnostic methods, their effectivity, therapy used, length of time needed for the diagnosis, best corrected visual acuity after recovery of patients. Results: The most common risk factor was inadequate contact lens hygiene. Microbiological culture, scraping, confocal microscopy, PCR, histological examination was used in the vast majority in combination. Filamentous fungi and yeasts, in two cases Acanthamoeba were confirmed. All patients recovered using conservative topical therapy, oral antifungal therapy, and surgery if it was needed. Conclusion: Sensitivity of diagnostic methods correlated with international data. A negative test result does not rule out the presence of pathogen. Clinical picture must always be taken into account and, if necessary, another diagnostic method should be used or the tests must be repeated. gombás keratitis, diagnosztika, terápia keratitis, fungal, diagnostic methods, treatment Kulcsszavak Keywords
