Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)

2021-03-01 / 1. szám

3D printing in ophthalmology - A literature review ígéretesnek tűnik a sejttenyészet­ből származó endothelsejtek injek­tálása egyes hátsó felszínt érintő corneabetegségek kezelésében (27). Tág tere lehet viszont a túlárazott Boston KPro-t helyettesítő alterna­tív keratoprotéziseknek, valamint az ún. bio-integrálódó protézisek fejlesztésének (14, 15, 33). Jelenleg semmilyen technológiával, így a 3D nyomtatással sem meg­oldott a rugalmas, alkalmazkodó szemlencse előállítása. Elvileg lehet­séges azonban olyan individualizált műlencse gyártása, ami figyelembe veszi a cornea első és másodrendű aberrációján túl a magasabb rendű aberrációkat is. Ezen a területen akár már a közeljövőben is belép­het a 3D nyomtatás. A lencsemű­tétek más területén viszont már jelenkori alkalmazása is van ennek a technikának. A „Cana Ring” pu­pillaexpander sikerrel alkalmazható floppy iris szindróma vagy más ok miatt nem táguló pupilla esetén (3). A 3D nyomtatott retinamodell a mindennapi gyakorlatban való­színűleg az oktatásban fog sze­rephez jutni is, mert talán még a modern OCT-k által előállított vir­tuális 3D képnél is szemléletesebbé tudja tenni egyes retinabetegségek morfológiáját (4). Lorber és mun­katársai a patkány retinalis gang­lion- és gliasejt bionyomtatásával megtették az első lépést a 3D reti­na előállításának útján (20). Jelen­leg még nem tudjuk, hogy mindez lehetséges-e humán sejtek, illetve más típusú retinalis sejtek (pl. foto­­receptorok) esetében is. Újabb kér­dés, hogy hogyan lesz a különálló sejtekből jól működő hálózat. Ah­hoz, hogy a jövőben funkcionális, 3D nyomtatott retinát ültessünk be, még igen jelentős biomérnöki fejlesztésre van szükség (21). Evisceratiót, enucleatiót vagy exent­­ratiót követően az orbitában külön­böző méretű szövethiány alakul ki. Az anatómiai és esztétikai rekonst­rukció érdekében az orbita üregé ­be előbb egy azt kitöltő implantá­­tumot kell tervezni, majd annak felszínén helyezhető el az egyedi protézis. Ilyen módon biztosítha­tó, hogy az arc és a szemek aszim­metriája a lehető legtökéletesebben helyreálljon (23). A 3D nyomtatást a szemészeten belül legkiterjedteb­ben jelenleg a rekonstrukciós orbita­­sebészetben alkalmazzák (5, 9, 18, 29). Az irodalmi adatok tanúsága szerint mind az intrascleralis vagy intraorbitális implantátum, mind a kagylóprotézis esetében jól hasz­nálható a 3D tervezés és nyomtatás (18, 29). Egyes rekonstrukciós orbi­­taműtéteknél szintén javíthatók az eredmények 3D nyomtatással előál­lított műcsont-implantátum alkal­mazásával, mivel az implantátum gyorsan legyártható, költséghaté­konyabb és individualizálható (5, 9, 29, 33). Számos tanulmány bizonyította azt a tényt, hogy a 3D nyomta­tás megkönnyítheti az orvostech­nikai eszközök - többek között a szemüvegkeretek, kontaktlencsék - gyártását. A 3D nyomtatással elő­állított, individualizált szemüveg­keret igazi áttörést jelent mikro-, vagy macrocephalia, jelentős arca­szimmetria fennállása esetén, vagy gyerekkorban (2, 13). Örvendetes, hogy már hazánkban is elérhető olyan 3D nyomtatott szemüveg, ami figyelembe veszi az egyedi arc­formát (12). A 3D nyomtatás hasz­nálhatósága a rigid gázáteresztő kontaktlencsék gyártásában már bizonyított (36). A nagy kontakt­lencse-gyártó világcégek - pl. a Joh­nson & Johnson - jelenleg is gőzerő­vel dolgoznak olyan fejlesztéseken, amiknek eredményképpen személy­re szabott 3D nyomtatott lágy kon­taktlencsék lesznek széles körben elérhetők (33). Okostelefon, különféle fundusvizs­­gáló-lencse és 3D nyomtatott adap­ter segítségével könnyen készíthető indirekt oftalmoszkópiás techni­kával fundusfotó. A fényforrást az okostelefon vakuja biztosítja, és így is kiváló minőségű képek készít­hetők a szemfenékről (11, 25). Az eljárás egyszerű, olcsó, könnyen hozzáférhető, és jól illeszkedik a te­­leoftalmológia eszközrendszeréhez is. Elképzelhető, hogy a szemészet­ben használatos kéziműszerek egy részét a jövőben 3D nyomtatással fogják előállítani (3, 8, 33). Vannak már jelenleg is ilyen módon gyár­tott, jól működő eszközök (26, 30). Egyes szerzők szerint a jövőben a glaukómasebészetben használt implantátumok közül is készülhet néhány 3D technológia segítségével (13). A 3D nyomtatási technológia fejlő­désével egyre szaporodnak az olyan modellek, amelyek segítségével job­ban elsajátíthatók a szemészeti műtétek alapvető lépései, és biz­tonságos környezetben, többször ismételhetően begyakorolhatok az egyes mozdulatok (8, 13, 16, 26, 30, 31). A 3D modelleknek fontos sze­repe lehet az orvos-beteg kapcso­latban is. Például egy nyomtatott retinamodell jóval több információt nyújthat a betegnek, aki így jobban megérti a különböző rendellenessé­gek, vagy éppen egy tervezett mű­tét mibenlétét, és ezzel jelentősen javulhat a compliance (4, 13). Következtetések Összefoglalva elmondható, hogy a 3D nyomtatás kiterjedtebb alkal­mazása a szemészetben a jövőben minden bizonnyal meg fogja köny­­nyíteni az oktatást, a diagnoszti­kát, a műtéti tervezést és egyes el­járások kivitelezését. Kérdés, hogy a szervátültetéshez szükséges sza­ruhártya, esetleg a távoli jövőben a retina, biztosíthatók lesznek-e ezzel a technológiával. Az viszont már napi valóság, hogy egyes személy­re szabott implantátumok és mű­téti eszközök költséghatékonyan előállíthatok ezzel a módszerrel. A betegek compliance-ét szintén ja­víthatjuk egy-egy élethű 3D modell segítségével. ( 27 •

Next

/
Oldalképek
Tartalom