Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-06-01 / 2. szám
Ocular manifestations of syphilis kélyek, ezek azonban ma már nem jellemzőek vagy olyan jelentéktelenek, hogy gyakran a szisztémás tünetek elfedik (7). Típusos szaruhártya-érintettség esetén interstitialis keratitis alakul hat ki lokalizáltan, illetve diffúzán, lehet egy-, illetve kétoldali és társulhat szivárványhártya-gyulladással is. Kezelés nélkül az interstitialis keratitis stromális neovaszkularizációhoz vezethet, ezért az esetek nagy részében évekig tartó adekvát kezelés ellenére is heggel gyógyul. A szifilisz leggyakoribb szemészeti manifesztációja az uveitis, amely nek tünetei a megfertőződést követő 6 héttel megjelenhetnek, de kialakulhatnak akár évekkel később is. Uveitis lehet a szifiliszes megbetegedés egyetlen szisztémás tünete is, lehet egy-, illetve kétoldali, granulomatosus vagy nem granulomatosus, társulhat hozzá az elülső szegmentum gyulladása is. Az uveitises megbetegedések 1-2%-a alakul ki szifilisz következtében. Anterior uveitis esetében a leggyakoribb elváltozások az irisen megjelenő nodulusok, iris rubeosis, irisatrófia, hátulsó synechiák és diszlokált lencse (2). Posterior uveitis leggyakoribb megjelenési formája a chorioretinitis, amely gyakran társul üvegtesti beszűrtséggel (7). A szifiliszre jellemző chorioretinitisben kezdetben apró sárgásszürke gócokat láthatunk a hátsó póluson és a középperiférián, majd konfluáló léziókká olvadnak össze. Szifilisz okozta chorioretinitis gyakran társul az ideghártya ereinek gyulladásával, makulaödémával, valamint serosus retinaleválással is. Fontos megjegyezni, hogy mivel a szifilisz okozta uveitis gyakran jár együtt a központi idegrendszer érintettségével, a liquorvizsgálat elvégzése kötelező és a betegeket neuroszifilisznek megfelelően kell kezelni is (1). A T. pallidum okozhat retinitist chorioideaérintettség nélkül is, amelyre leginkább a hátsó póluson megjelenő fokális ödéma, vasculitis, papilli tis és vitritis jellemző, az elülső szegmentum enyhe gyulladásos tünetei mellett. Fluoreszcein-angiográfiás vizsgálat során a léziók a korai artériás fázisban hipofluoreszcenciát mutatnak, vasculitis esetén, pedig a festék az erek falán keresztül szivárgást mutat, ezért az erek körül hiperfluoreszcencia jelenik meg. Az erek súlyos érintettsége esetén fibrózis következtében kialakulhat az erek okklúziója is, ezért differenciáldiagnosztikai szempontból fontos elkülönítenünk a vénás ágelzáródástól (5). A szifilisz számos szemészeti manifesztációja közül betegünk esetében először papillitis, majd vitritis alakult ki. Differenciáldiagnosztikai nehézséget okozott a beteg anamnézisében szereplő karcinóma, a felmerülő aggraváció, toxikus eredet, a szemészeti anamnézisében szereplő kancsalságellenes műtét, valamint az amblyopia kérdése. Betegünknél a differenciáldiagnosztikai nehézségek mellett a FLAG- vizsgálat hiánya és a beteg rossz compliance-e szintén jelentősen késleltették a diagnózist. Az anamnézis és a klinikai kép alapján felmerülő gyanú esetén feltétlenül gondolnunk kell a szifilisz kizárására, illetve megerősítésére. Amennyiben a bőrön papulosus el változás jelenik meg, annak szövettani vizsgálata javasolt (granuloma tosus szöveti kép jellemző). Ezen tünetek megjelenésétől függetlenül minden klinikailag gyanús esetben szükséges a beteg szerológiai vizsgálata, amely RPR/VDRL, TPPA, TP EIA, FTA-Abs, Western-blot vizsgálatokból áll. Neuroszifilisz diagnosztikus kritériumai közé tartozik, hogy liquorvizsgálat során a TPHA (microhaemagglutionatios assay) és/vagy FTA-Abs teszt pozitív legyen és a liquorban emelkedett legyen a mononuclearis sejtszám (>5/mm3) vagy pozitív legyen a VDRL-vizsgálat (1). Alnegatív eredményt kaphatunk HIV-fertőzés (3), álpozitív eredményt pedig autoimmunbetegségek, intravénás drogabúzus, tuberkulózis, terhesség, mononucleosis, HIV-fertőzés, risckettsiafertőzés és más spirochaeta faj fertőzés esetén is (8). Következtetések Közleményünkkel szerettük volna felhívni a figyelmet a korai diagnózis felállításának fontosságára, hiszen esetünk is jól mutatja, hogy adekvát oki kezelésnek köszönhetően még hosszú idő után is (esetünkben 6 hónap) sikerült a beteg látóélességét jelentősen javítani, valamint a beteg szemészeti tüneteinek aktivitását hosszú időn át elkerülni. Irodalom _____________________________________________________________________ 1. Bőr- és nemibetegségek Szakmai Kollégiuma Szexuális úton terjedő betegségek kivizsgálása és kezelése. 2011. p. 1-41. 2. Castro R, Prieto ES, Santo I, Azevedo J, Exposto Fda L. Evaluation of an enzyme immunoassay technique for detection of antibodies against Treponema pallidum. J Clin Microbiol 2003;41:250-3. 3. Erbelding EJ, Vlahov D, Nelson KE, Rompalo AM, Cohn S, Sanchez P, QuinnTC, Brathwaite W, Thomas DI. Syphilis serology in human immunodeficiency virus infection: evidence for false-negative fluorescent treponemal testing. J Infect Dis 1997; 176(5): 1397-400. 4. European Centre for Disease Prevention and Control. Sexually transmitted infections in Europe. 2015. 5. lobes LA, Jr., Folk JC. Syphilitic phlebitis simulating branch vein occlusion. Ann Ophthalmol 1981; 13(7): 825-7. 6. Lori E. Fantry, MD, MPH, Edmund C. Tramont MD, MACP Treponema pallidum (syphilis). Infectious disease and antimicrobial agents 2006. 7. Spektor FE, Eagle RC, Jr., Nichols CW. Granulomatous conjunctivitis secondary to Treponema pallidum. Ophthalmology 1981; 88(8): 863-5. 8. Kiss Sz. Francisco Max Damico and Lucy H Young Ocular Manifestations and Treatment of Syphilis. Seminars in Ophtalmology 2005; 20: 161-167. 9. Tramont EC, Mandell GL, Bennett JE, Dolin R. Treponema pallidum (syphilis). Principles and Practice of Infectious Diseases 2005; 2768-85. Levelezési Dr Benyó Fruzsina, e-mail: fruzs@benyo.hu { 118;
