Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)
2020-09-01 / 3. szám
Ophthalmie aspects of vasculitis, retinal vasculitis szisztémás mellékhatás lehetőségei, tekintve, hogy életfontosságú funkciókat érinthetnek, szemben a látással, amely ehhez képest „csak” érzékszervi funkció. • Az infekciózus kórképekben a szteroidkezelés a parainfekciózus immunmediált aktivitás csökkentése révén félrevezetőén átmeneti, rövid, mérsékelt hatásosságot mutathat, de az immunrendszer antimikrobiális aktivitásának gátlása által a mikrobaszám emelkedéséhez, ezáltal a betegség egyre súlyosbodó perzisztálásához vagy reaktivációjához, és progressziójához vezet, ezért monoterápiában történő alkalmazása kontraindikált! Az antimikrobás kezelést követően, vagy bizonyos esetekben amellett alkalmazott szteroid dózisa nem törheti át az antimikrobás kezelés hatását. Autoimmun vagy immunmediált folyamatok mellett fennálló látens, dormáns infekciókat a szteroidkezelés alacsony dózisban nem aktiválja, de nagyobb dózisok az immunszuppresszív kezelések hatásához hasonlóan a látens infekciók (tbc, toxoplasmosis, herpeszvírusok, hepatitis stb.) reaktiválódását idézhetik elő! Következtetés A retinalis vasculitisek önállóan, a szisztémás vasculitisek bevezető, iniciálisán egyszervi megjelenéseként, vagy szisztémás vasculitisek már fennálló többszervi megjelenésének részeként is felléphetnek. A szisztémás betegségek szemészeti manifesztációjának észlelése és megfelelő vizsgálata a vakság megelőzésében játszik fontos szerepet. Az iniciálisán egyszervi érintettségként szemészeti tünettel járó szisztémás betegség feltárása az élet megóvásában nagy jelentőségű. A szemészeti tünetek felismerése, a releváns anamnézis feltárása, a háttérben felmerülő esetleges szisztémás kórképek felvetése, és a kivizsgálás szervezése - primer szemészeti manifesztáció esetében - a szemészorvos feladata. Ehhez elengedhetetlen a ritka, ugyanakkor súlyos betegségek tüneteinek ismerete, és a kivizsgálásban valamint a kezelésben a társszakmákkal való szoros és komplex interdiszciplináris együttműködés. Vasculitisre utaló panaszok és tünetek esetén a potenciálisan súlyos háttérbetegség gondos, aprólékos diagnosztikai munka elé állítja a kezelőorvosokat. A betegségek diagnosztikai kritériumai nem pontosan definiáltak, átfedéseket mutatnak. A súlyos betegségek ugyanakkor gyors és hatásos kezelést kívánnak. A kezelés meghatározásához azonban diagnózis szükséges. Az inkomplett, vagy atípusos betegség manifesztációk és az egyes betegségtüneteknek a betegség lefolyása alatti változásának lehetősége jelentősen megnehezíti a diagnosztikus kritériumok feltárását. A laboratóriumi diagnosztika sok tekintetben nem kellően standardizált, ezért a vizsgálati eredmény függ az adott metodikától és az eredmények interpretálásától, ami még bizonytalanabbá teszi a diagnosztika lehetőségeit. Mindezek miatt nagy kihívást jelent a vasculitises betegek gondozása. A terápia meghatározásánál az első és legfontosabb szempont az infekciózus lehetőség kizárása. Az endogén kórformák esetén a kezelés meghatározásának feltétele a rendelkezésre álló terápiás eszközök indikációs köre, és a lehetséges mellékhatások figyelembevétele. A vasculitisek súlyos, ugyanakkor nehezen diagnosztizálható és nehezen kezelhető betegségek. A beteg kilátásai, a betegség prognózisa nagyban függ a kezelőorvos tevékenységétől. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés nagymértékben javíthatják a beteg életminőségét. Irodalom 1. Hughes EH, Dick AD. The pathology and pathogenesis of retinal vasculitis. Review Neuropathology and Applied Neurobiology 2003; 29: 325-340. 2. Milli-Boussen I, Letaief I, Zbiba W, et al. Retinal vasculitis. Epidemiological, clinical and etiological features. J Fr Ophthlamol 2010; 33: 529-37. 3. Nomenclature of Systemic Vasculitides: The Chapell Hill Consensus Conference. Arth Rheum 1994; 37:187-92. 4. Jennette JC, et al. 2012 Revised International Chapel Hill Consensus Conference Nomenclature of Vasculitides. Arthritis and Rheum 2013; 65(1): 5. Foster S, et al. Diagnosis and treatment of uveitis, Retinal vasculitis. Ch 2006; 78: 1136-1168. 2nd ed. Jaypee Brothers 6. Aristodemou P, et al. The recognition and treatment of retinal manifestations of systemic vasculitis Nat Clin Pract Rheumatol 2006; 2: 443-451. 7. Androudi S, et al. Retinal vasculitis in rheumatic diseases: an unseen burden. Clin Rheumatol 2013; 32(1): 7-13. doi: 10.1007/s10067-012-2078-1. 8. Ito Y, et al. Frosted branch angiitis in a child. Jpn J Clin Ophthalmol 1976; 30: 797-803. 9. Motulsky E, et al. Aquaporin expression in blood-retinal barrier cells during experimental autoimmun uveitis. J Mol Vis 2010; 16: 602-10. 10. Graham EM, et al. A point prevalence study of 150 patientes with idiopathic retinal vasculitis: diagnostic value of ophthalmolgical features. Br J Ophthalmol 1988; 73: 714-21. 11. Amalric P. Acute choroidal ischaemia. Trans Ophthalmol Soc UK. 1971; 91:305-322. 12. Talat L, et al. Ischemic retinal vasculitis and its management -Review article. Hindawi J of Ophthalmol 2014; Article ID 197675, 13 pageshttp://dx.doi . org/10.1155/2014/197675 13. Baig IF, et al. Giant cell arteritis: early diagnosis is key; Eye Brain 2019; 11: 1-12. doi: 10.2147/EB.S170388 14. Hayreh SS, et al. Occult giant cell arteritis: ocular manifestations. Am J Ophthlamol 1998; 125: 521-6. 15. El-Dairi MA, et al. Diagnostic algorithm for patients with suspected giant cell arteritis. J Neuroophthalmol 2015; 35(3): 246-253. 16. Serra R, et al. Diagnosis and Management of Takayasu Arteritis - General Review. Updates in Pathophysiology 2016; 35: 210-225. 17. Peter J, et al. Hypoperfusive and hypertensive ocular manifestations in Takayasu arteritis. Clin Ophthalmol 2010; 4: 1173-1176. 18. Hoile JU, et al. Prospective long-term follow-up of patients with localised Wegener's granulomatosis: does it occur as persistent disease stage? Ann Rheum Dis 2010; 69(11): 1934-9. 19. Akova YA, et al. Ocular presentation of polyarteritis nodosa. Clinical course and management with steroid and cytotoxic therapy. Ophthalmology 1993; 100:1775-81. 20. Kawasaki T, et al. A new infantile acute febrile mucocutaneous lymph node syndrome (MLNS) prevailing in Japan. Pediatrics 1974; 54: 271. 21. Ohno S, et al. Ocular manifestations of Kawasaki's disease (mucocutan lymph node syndrome). Am J of Ophthalmol 1982; 93: 713-717. 22. Gao, Yunxia Zhang, et al. Rare ocular manifestations in an 11-year-old girl with incomplete Kawasaki disease. Medicine 2018; 97(22): 109-114.
