Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-03-01 / 1. szám

Bilateral endogenous endophthalmitis with primary lung cancer Bevezetés Az endophthalmitis fogalma olyan intraocularis gyulladást jelent, amelyben a szem elülső és hátulsó szegmense is érintett, a klinikai gyakorlatban mikroorganizmusok által okozott infekciót értünk alat­ta. Ez az állapot súlyos látásvesz­téshez vezethet, amely a diagnózis korai felállításával és időben meg­kezdett terápiával megelőzhető. Klinikai megjelenését tekintve az endophthalmitist változó mérté­kű cornealis ödéma, az elülső csar­nokban fibrinképződés, a lencsé­ben szürkehályog-képződés és vitritis jellemez. Patogenezis te­kintetében exogén és endogén for­mákat különböztetünk meg. Exo­gén típus esetén a kórokozók külső forrásból jutnak be a szembe, pl. szemészeti műtétek, penetráló tra­uma után vagy progrediáló szaru­­hártyafekély következményeként. Az exogén forma az összes en­­dophthalmitises eset kb. 90%-át teszi ki. Az endogén endophthal­mitist bakteriális, fungális és egyéb kórokozók hematogén disszeminációja okozza, amelyek az intraocularis teret kolonizálják (1-3). Az immunszupprimált bete­gek fokozott kockázatnak vannak kitéve az endogén endophthal­mitist tekintve. Hajlamosító té­nyezők közé tartozik a diabetes mellitus, szisztémás malignus­­megbetegedés (elsősorban leuké­mia, lymphoma), endocarditis, sar­lósejtes anémia, autoimmun meg­betegedés és HIV/AIDS. A sziszté­más immunmoduláns terápia, ke­moterápia, hosszú idejű kórházi tartózkodás és/vagy intenzív terá­piás kezelés is kockázati tényező­nek számít. Infekcióforrásként az alábbi állapotok jönnek szóba leg­gyakrabban: pneumónia, húgyúti fertőzés, bakteriális meningitis és máj tályog (2, 4, 5). Jelen anya­gunkban egy olyan beteg esetét mutatjuk be, akinél primer bron­chialis carcinoma talaján kialakult felső légúti megbetegedés hema­togén disszeminációja kapcsán kétoldali endophthalmitis alakult ki. Esetismertetés Az 55 éves férfi beteg anamnézisé­­ből kiemelendő a bal főhörgőt elzá­ró, centrális tüdőtumora, amely miatt 4 ciklusban kemoterápiás ke­zelésben részesült. Az ezt követően készült PET-CT a bal tüdő terüle­tén elhelyezkedő primer tumoron kívül több, aktivitást mutató gócot ábrázolt, egyéb metasztázis a felvé­teleken nem volt kimutatható. A kontrasztos koponya-CT és a hasi UH-vizsgálat során metasztázis nem igazolódott. A beteg arról számolt be, hogy pa­naszait megelőzően erős felső légúti fertőzése zajlott, amiből gyógyulni kezdett, majd arra lett figyelmes, hogy először a bal szemére, majd a jobbra elkezdett romlani a látása. A területileg illetékes szakrendelőből a közeli kórházba utalták, amelynek szemészeti osztályán egy napot fe­küdt kétoldali uveitisszel. Felvéte­lekor mindkét oldali conjunctiván vérbőség, a szemrésben mucopu­­rulens váladék, a cornea endothelen precipitáció, bal szemen az elülső szemcsarnokban 1,5 mm-nyi hypo­pyon volt látható, a szemfenék az üvegtesti tér beszűrtsége miatt bal oldalon nem volt vizsgálható. Jobb oldalon macula-OCT diffúz ödéma képét mutatta. Terápiaként mind­két szemébe Dexa-Ratiopharm sub­­conjunctivális injekciót, 5x1 csepp Oftaquix (levofloxacin), óránként 1 csepp Maxidex (dexamethason), 3x1 csepp Atropin szemcseppet ka­pott, valamint szájon át 2 X1 tablet­ta ciprofloxacinterápiában része­sült. A kórházban készült B-scan felvételen ablatio retinae gyanú me­rült fel, ezért a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinikára irányí­tották a kétoldali endophthalmi­­tises beteget. Klinikánkon felvételekor visusa jobb oldalon korrekcióval 0,4; bal ol­dalon 30 cm-ről ujjolvasás volt. Felvételi státuszában a szaruhár­­tya-hátlapon lévő precipitátumok, bal oldalon 2 mm hypopyon szere­pelt. Befekvése napján a bal szemen az elülső csarnokból mintát vettünk, ezt csarnoköblítés követte, majd 19 pars plana kapukon keresztül üveg­testi mintavétel után az üvegtesti gél és a gyulladásos törmelék eltá­volításakor temporálisan és nasa­­lisan alul és nasalisan felül fokozó­dó chorioidealeválást észleltünk. A műtét végén intracameralisan és intavitrealisan is 0,1 ml Fortumot (ceftazidim) adtunk be. A jobb szembe elülső csarnoki mintavételt és csarnoköblítést követően szintén 0,1 ml Fortumot (ceftazidim) ad­tunk be. A posztoperatív szakban intravénás antibiotikum-terápiát indítottunk 3x400 mg ciprofloxa­cin/nap. Általános állapota miatt a szisztémás szteroidkezeléstől elte­kintettünk. Topikálisan 5x Ofta­quix (levofloxacin), 5x Maxidex (dexamethason) és 3x Cicloplegi­­cedol (ciklopentolat) cseppterápiá­­ban részesült naponta. A műtétet követően az első poszt­operatív napon a bal szemrésben sárgás váladékot, diffúzán erősen belövellt kötőhártyát, borús, Des­­cemet-redős szaruhártyát, elülső csarnokban tyndall-jelenséget ész­leltünk, a tágított pupillán keresz­tül gyengült vörös visszfény volt nyerhető. Ultrahangfelvételen, a jobb szemen kevés sejtes elem lát­szott fekvő retina mellett, a bal szemben sok, összecsapzódott ala­kos elem, valamint alul serosus és egy kisebb vérzéses chorioidea­leválást detektáltunk. A következő napon készült UH-felvételen a jobb szemen a mérsékelt üvegtesti be­­szűrtség mellett temporálisan kis chorioidealeválást, bal oldalon tem­porálisan felül kissing chorioidea le­válást észleltünk mérsékelt meny­­nyiségű üvegtesti sejt mellett. Ezen a napon a jobb szembe intravit­­reálisan 0,1 ml Fortumot (ceftazi­­dimet) adtunk, a bal szembe törté­nő injekció adásától a kissing cho­­rioidealeválás miatt eltekintettünk. Az injekciót követő napon visusa szem előtt ujjolvasás és kézmozgás­látás (kml) volt, státuszában mind­két oldalon borús szaruhártya volt észlelhető, az elülső csarnokban jobb oldalon alul kis hypopyon, bal oldalon sejtek és fibrinmembrán volt látható, a beszűrt üvegtesti tér

Next

/
Oldalképek
Tartalom