Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)
2020-06-01 / 2. szám
<wL Valsalva retinopathy. Case report 1 . ábra: Jobb oldali fovea területét érintő pre-, és intraretinalis elhelyezkedésű vérzés. A vörösvértestek egy része hemoglobintartalmát már elvesztette Ckilúgozódottí kulása során igazolható a Valsalva-manőver, de egyéb vérzésre hajlamosító állapot is fellelhető a kortörténetben, mint pl. anémia, thrombocytopenia (12), arteriovenosus maiformációk (18), vagy diabéteszes retinopathia (10). A manőver első fázisában emelkedik a vérnyomás, második fázisa alatt a vénás visszaáramlás csökken, a középartériás nyomás lecsökken majd a szimpatikus idegrendszeri aktivitásfokozódás hatására kompenzálódik (tachycardia, növekvő perctérfogat, vazokonstrikció), a harmadik fázisban ismét hirtelen lecsökken a vérnyomás, végül a negyedik fázisban kompenzatorikus túllövés figyelhető meg, amely aztán 15-20 s alatt stabilizálódik (11). A manőver közben az intraocularis nyomás megnövekszik (6, 13,14), az ingadozó okuláris perfúziós nyomás miatt kialakuló vaszkuláris autoreguláció és a vénás visszaáramlási nehezítettség hatására hirtelen fokozódó érfalfeszülés miatt annak megrepedése következhet be. A vérzés az esetek túlnyomó részében a membrana limitans interna alatti (sub-ILM) térben, illetve retrohyaloideálisan helyezkedik el, de intra-, subretinalis és üvegtestbe törő terjedés is előfordulhat. Elhelyezkedésétől függően a folyamat járhat hirtelen, fájdalmatlan látásélességcsökkenéssel, pozitív scotomával a látótérben, illetve paracentrális lokalizáció esetén tünetmentes is lehet. A folyamat döntő többségben egyoldali. Kétoldali érintettség jellemzően valamilyen hajlamosító tényező esetén fordul elő, például diabéteszes retinopathia, thrombocytopenia. Esetismertetés Egy 65 éves nőbeteg jelentkezett klinikánkon hirtelen kialakuló jobb oldali látásromlás miatt. Általános állapotot befolyásoló betegsége nem volt. A centrumot is érintő pre-, és intraretinalis vérzést láttunk a jobb szemen a fovea területében (1. ábra), látásélessége ekkor kézmozgáslátás (kml) volt. A vörösvértestek egy része hemoglobintartalmát elvesztette (kilúgozódott). Figyelembe véve a folyamat nem friss természetét és hogy kiterjedése nem volt jelentős, obszerváció mellett döntöttünk. Az ellenőrzések alkalmával a vér folyamatos felszívódását észleltük, a féléves kontroll idejére szinte teljes egészében felszívódott (2. és 3. ábra). Ennek ellenére korrigált visusa csak 0,6-ig javult. A neuroreceptorok toxikus károsodása mellett ebben a vérzés fizikai torzító hatása is közrejátszhatott. Az elindított kivizsgálás során obstruktiv alvási apnoe igazolódott a betegnél, ami a vérzést magyarázhatja. 2. ábra: Fovea területében elhelyezkedő intraretinalis és sub-ILM elhelyezkedésű vér SD-OCT- képe 3. ábra: Fél év után a vér jelentős része felszívódott, közel normál anatómiai szerkezet látható SD-OCT-felvételen az érintett régióban / \ (170;
