Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-03-01 / 1. szám

First experiences with local interferon alpha-2b immunotherapy szést (6). In situ szemfelszíni lap­­hám-karcinóma esetén a hisztológi­­ai atípiát mutató (dysplasticus) sej­tek a normális epithelsejtek helyét a hám teljes vastagságában átveszik, azonban a stromába nem terjed be a folyamat, mert a bazális membrán intakt marad. Ilyen esetekben az irodalmi közlések alapján és saját eredményeink szerint is a helyi INF- kezelés biztonsággal és hatékonyan alkalmazható (16). Jelen esetsoroza­tunkban és saját gyakorlatunkban az invazív laphám-karcinóma diag­nózisa kizáró tényezője a lokális ke­zelés indításának. 4 beteget von­tunk be a kezelésbe carcinoma in situ szövettani diagnózissal, ezek a betegek minden esetben az Ame­rican Joint Committee On Cancer (AJCC) conjunctiva karcinómára vonatkozó beosztásának legújabb, 8. kiadása alapján „Tis” (carcinoma in situ) besorolású primer daganatban szenvedtek (1). Amennyiben szö­vettani vizsgálat in situ karcinómát igazol invázió nélkül, azokban az esetekben is képalkotó vizsgálatokat végzünk, „staging”, lokális terjedés és távoli áttétek kizárása céljából. In vivo konfokális mikroszkópos vizs­gálat minden szemfelszíni daganat esetében előnyös, amely alapján a hisztológiai atípia fokára tudunk következtetni, azonban a daganat invazivitását nagy biztonsággal nem lehet kizárni, mivel a berende­zés koronális síkban, azaz egy mély­ségben készít optikai metszeteket, így a mélyre terjedést egyértelműen nem lehet megítélni. Az ultramagas felbontású elülső szegmentum opti­kai koherenciatomográfia szintén alkalmas a megvastagodott és hi­­perreflektív abnormális epithelium megjelenítésére, így az elváltozás szöveti architektúrájának megítélé­sére, a terápia hatékonyságának a követésére, illetve esetleges recidí­­vák korai felismerésére, azonban a hisztológiai vizsgálatot nem helyet­tesíti, annak csak kiegészítője lehet. Irodalmi adatok alapján invazív kar­­cinóma esetén a helyi farmako­­terápia alkalmazása önmagában kontraindikált, csupán teljes sebészi excízió adjuváns kezeléseként adha­tó (6). Mivel jelen tanulmány célja a helyi INF-alfa-2b kezeléssel szerzett kez­deti tapasztalataink bemutatása, így az esetsorozat limitációja az alacsony esetszám, illetve a rövid követési idő. Tekintettel arra, hogy az átlagos követési periódus csupán 6,5 hónap (4-10 hónap), a kezelés hosszú távú hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban nem vonhatunk le következtetést. Ebből kifolyólag jelen rövid távú eredményeink nem alkalmasak a kezelés szuppresszív vagy kurativ jellegének a tisztázására, sem a te­rápiával kapcsolatos recidiva ráta becslésére. Esetsorozatunkban szemfelszíni laphám-neoplasiában és conjunc­­tiva-papillomában szenvedő bete­gek kezelését végeztük INF-alfa-2b szemcsepp és subconjunctivalis in­jekció alkalmazásával. A terápia egy betegnél a daganat immunre­dukcióját, a többi esetben teljes reg­ressziót eredményezett. Súlyos helyi vagy szisztémás mellékhatás nem jelentkezett a kezelési perió­dus alatt. Eredményeink alapján a helyi INF-alfa-2b terápia biztonsá­gos és hatékony eljárás recidív, illet­ve pozitív sebészi széllel kimetszett szemfelszíni laphámeredetű daga­natok esetén, azonban a kezelés megkezdése előtt a neoplasia inva­zív természetét minden esetben ki kell zárni. Irodalom 1. Amin MB, Edge SB, Greene FL, et al. (Eds.) AJCC Cancer Staging Manual. 8“ Ed. New York: Springer; 2017. 2. Chaugule SS, Park J, Finger PT. Topical chemotherapy for giant ocular surface squamous neoplasia of the conjunctiva and cornea: Is surgery necessary? Indian J Ophthalmol 2018; 6B: 55-60. 3. Frucht-Pery J, Rozenman Y. Mitomycin C therapy for corneal intra­epithelial neoplasia. Am J Ophthalmol 1994; 117: 164-168. 4. Galor A, Karp CL, Chhabra S, Barnes S, Alfonso EC. Topical interferon alpha-2b eye-drops for treatment of ocular surface squamous neoplasia: a dose comparison study. Br J Ophthalmol 2010; 94: 551-554. 5. Galor A, Karp CL, Oellers R Kao AA, Abdelaziz A, Feuer W, Dubovy SR. Predictors of ocular surface squamous neoplasia recurrence after excisional surgery. Ophthalmology 2012; 119: 1974-1981. 6. Holcombe DJ, Lee GA. Topical Interferon Alpha-2b for the Treatment of Recalcitrant Ocular Surface Squamous Neoplasia. Am J Ophthalmol 2006; 142: 568-571. 7. Ip MH, Tat L, Coroneo MT. Primary Acquired Melanosis Treated with Combination Interferon and Retinoic Acid, Ophthalmology 2018; 125: 1994-1996. 8. Karp CL, Moore JK, Rosa RH. Treatment of conjunctival and corneal intraepithelial neoplasia with topical interferon a2b. Ophthalmology 2001; 108: 1093-1098. 9. Karp CL, Galor A, Chhabra S, Barnes SD, Alfonso EC. Subconjunc­­tival/perilesional recombinant interferon a2b for ocular surface squamous neoplasia: A 10-year review. Ophthalmology 2010; 117: 2241-2246. 10. Kothari M, Mody K, Chatterjee D, Resolution of recurrent con­junctival papilloma after topical and intralesional interferon alpha-2b with partial excision in a child. J AAPOS 2009; 13: 523-525. 11. Lee GA, Hirst LW. Ocular surface squamous neoplasia. Surv Ophthalmol 1995; 39: 429-450. 12. Maskin SL. Regression of limbal epithelial dysplasia with topical inter­feron. Arch Ophthalmol 1994; 112: 1145-1146. 13. Munoz de Escalona Rojas JE, García Serrano JL, Cantero Hinojosa J, Padilla Torres JE Bellido Munoz RM. Application of interferon alpha- 2b in conjunctival intraepithelial neoplasia: predictors and prognostic factors. J Ocul Pharmacol Ther 2014; 30: 489-494. 14. ParmarS, Platanias LC. Interferons: mechanisms of action and clinical applications. Curr Opin Oncol 2003; 15: 431-439. 15. Parrozzani R, Lazzarini D, Alemany-Rubio E, Urban E Midena E. Topical 1% 5-fluorouracil in 16 ocular surface squamous neoplasia: a long-

Next

/
Oldalképek
Tartalom