Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-12-01 / 4. szám

The role of multifocal electroretinography Bevezetés A multifokális elektroretinográfiát (mf-ERG) Sutter és Tran vezette be az 1990-es évek elején a szemészeti vizsgáló módszerek sorába (8). A Ganzfeld ERG-vel (Gf-ERG) szem­ben, amely a teljes retina működé­séről ad információt, az mf-ERG a vizsgált 60 fokos centrális régióban kis terület funkciózavarának kimu­tatására alkalmas (3). Irodalmi adatok szerint egyes X-kro­­moszómához kötötten öröklődő kórképek (X-kromoszómához kö­­tött-RP [XL-RP], illetve chorioide­­raemia [CHM]) hordozóinak klini­kai megjelenése nagy inter- és intra­­familiáris változatosságot mutathat, ennek hátterében feltehetően a „lionizáció” áll, amely során a nő­nemű embriók magzati fejlődésekor a két (apai és anyai) X-kromoszóma egyes génjei random módon inak­tiválódnak, ami az érintett szövet mozaikszerű funkciózavarához ve­zet (5, 9). Vajaranant és munkatársai 5 obiigát XL-RP-hordozó mf-ERG-vizsgálata során 4 esetben talált csökkent vá­­laszsűrűség-amplitúdót vagy impli­cit idő megnyúlást, Berson és munka­társai az általuk vizsgált XL-RP- hordozók 90%-ában talált legalább egy paraméterben kóros eltérést mf-ERG-vel az egészséges populáci­óhoz képest (9, 1). A genetikai alapú sporadikusan elő­forduló betegségek közül a Leber­­féle veleszületett amaurosisban (EGA) szenvedő betegek tünet- és panaszmentes, ép szemfenekű szü­leiben nem várt elektrofiziológiai eltéréseket találtak, amelyek gén­specifikusak és rámutathatnak a kóroki gén defektusára: guanilát­­cikláz 2D (GUCY2D) gén asszoci­ált esetekben 4 szülőben a foto­­pikus Gf-ERG-amplitudók csökke­nését írták le, amely leginkább enyhe csap-pálcika diszfunkciónak felel meg. Ez jól korrelál a jól ismert retinális expressziós mintázattal, amely szerint a GUCY2D a csapok­ban jelentősen nagyobb expressziós rátájú, mint a pálcikákban (4). CRB-gén hordozókban csökkent szkotópikus Gf-ERG-válaszokat, normál fotopikus ERG-amplitúdó­­kat és egyidejűén szignifikáns regio­nális retinális diszfunkciót mutat­tak ki mf-ERG-vel (11). A kimuta­tott pálcika-diszfunkció ezen ese­tekben korrelál azzal, hogy az első tünet CRBl-gén okozta LCA-ban a sötétadaptáció zavara. Betegek és MÓDSZEREK A Semmelweis Egyetem Szemésze­ti Klinikáján gondozott öröklődő retinabetegségben szenvedők szüle­inek szemészeti eredményeit retro ­spektive vizsgáltuk. Olyan szemé­lyeket kerestünk, akiknek korrigált látóélessége teljes és semmilyen szubjektív szemészeti panasza nincs. Hat, különböző genetikai hátterű kórkép 1-1 obiigát hordozó­jának látóélességét, szemfenéki képét és jellegzetes elektrofizio­lógiai adatait vizsgáltuk. Az X-kro­­moszómához kötötten öröklődő kórképek (XLRP, CHM, XLRS) ese­tében a betegek édesanyja obiigát hordozó, az autoszomális recesszív módon öröklődő LCA esetén a be­tegekben genetikai vizsgálat tör­tént, amely mindhárom esetben egy-egy, de különböző génben, az AIPL1, CEP290 és CRBl-génekben biallélikus kóroki mutációt igazolt, ily módon az érintett beteg mind­két szülője obiigát hordozónak te­kinthető. A hat hordozó egyén egyi­kének sem volt semmilyen általá­nos vagy szemészeti eltérése, amely a retinafunkciót befolyásolhatta volna. A három X-kromoszómához kötött hordozó nő életkora 32, 30 és 43 év volt, az LCA-hordozó szülők, há­rom férfi, mindegyik 37 éves. A látóélességet minden esetben au­tomata refraktométerrel történt vizsgálat után (Torney RT-6000, Tomey Corporation, Nagoya, Ja­pan) korrekció nélkül és korrigáltan is meghatároztuk. A szemfeneket pupillatágítást követően Topcon TRC 5IX digitális retinakamerával (Tokyo, Japan), IMAGEnet 2000 system softver használatával fény­képeztük le. ■258; X / A multifokális elektroretinográfiát 15 perces fényadaptáció után, tágí­tott pupilla mellett, a Roland Consult cég (Brandenburg/Wies­­baden, Németország) Retiscan ké­szülékével végeztük. Stimulusként 21”-os katódsugárcsöves monitoron megjelenített, 61 hexagonból álló ingermintát alkalmaztunk a cent­rális 60 fokos retinaterület ingerlé­sére. A hexagonok nagysága az ex­­centricitással növekszik, megvilágí­tásuk (1-1 hexagon fekete és fehér volta) pseudorandom szekvencia szerint váltakozik. A vizsgálatot monokulárisan, 28 cm távolságból végeztük, a beteg fénytörését erre a távolságra korrigáltuk. Aktív diffe­­rens elektródként „ERG-jet” kon­taktlencse-elektródot alkalmaz­tunk. A vizsgált paraméter az ún. válaszsűrűség (nV/fok2), vagyis az egységnyi területre jutó elektromos aktivitás. A válaszsűrűség megjele­níthető az excentricitás függvényé­ben, öt különböző koncentrikusan elhelyezkedő gyűrű (1-5. gyűrű) szerint, valamint topografikusan is, úgynevezett retinogram térkép vagy 3 D formában, színkódoltán. Az mf-ERG-vizsgálatok eredménye­it a Semmelweis Egyetem Sze­mészeti Klinikájának Elektrofizio­lógiai Laboratóriumában létreho­zott adatbázishoz hasonlítottuk, amely 50 egészséges, korban illesz­tett személy adatai alapján került meghatározásra. A három sporadikus (autoszomális recesszív öröklődésű) LCA-beteg genetikai vizsgálata APEX mikro­­array-vel történt, amelynek ered­ményéről korábban már beszámol­tunk (10). Eredmények Látóélesség Mind a hat vizsgált hordozó legjobb korrigált látóélessége 1,0, fénytörési hibája -3,0 D sph alatti. Szemfenéki eltérést csak a CHM- hordozó nő esetében találtunk, aki­nek hátsó pólusán szemcsés PE ki­kopás, valamint a periférián az átla­gosnál kifejezettebb, diffúz pig­mentszemcsézettség látható, ép

Next

/
Oldalképek
Tartalom