Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-12-01 / 4. szám
Microperimetry in cases underwent successful macular hole surgery Az idiopátiás makulalyuk sebésze tének története az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Kelly és Wendel leírták, hogy a szorosan tapadó hátsó üvegtesti határmembrán és a makulalyuk körüli „epiretinalis membrán” lefejtését követően a lyuk jó eséllyel záródik, a látóélesség javul (14). A lamina limitans interna (ILM) lefejtésének jelentőségéről először Eckhardt írt 1997-ben, amikor bemutatta a saját maga által erre a célra fejlesztett csipesszel elért eredményeit (8). A kromovitrectomia is jelentős fejlődésen ment át azóta, hogy a lamina limitans interna láthatóvá tételére elsőként alkalmazott indocianzöld festékről kiderült, bár igen jól kontrasztosít, toxikus hatással bír a retinára. Salacz professzor úr munkacsoportja elektrofiziológiai módszerekkel egyértelműen kimutatta, hogy a lyuk körül a hátsó póluson az ILM lefejtése indocianinzöld használata nélkül, „csak” natív módon, festék nélkül, a sebész kezére és szemére hagyatkozva kedvezőbb funkcionális eredményeket ad (a lyukzáródási ráta mindkét vizsgált csoportban 100% volt) (9). A lamina limitans interna lefejtésé nek technikája szintén tovább fejlődött, különös tekintettel a rosszabb záródási hajlamot mutató nagy makulalyukakra vonatkozóan. A nemzetközi klasszifikáció (7) alapján jól körülhatárolhatóvá vált az a csoport, amelyben a záródási hajlam gyengébb: ha a lyuk legkisebb átmérője 400 mikron vagy annál nagyobb (15). Az ILM-lebenyke technikát eredetileg nedves típusú makuladegeneráció antiVEGF-kezelése során keletkezett nagyméretű makulalyuk eseteiben alkalmazták először (17). Számos változata alakult ki az azóta eltelt évtizedben. A mikroperimetria a makula funkcionális épségének, integritásának vizsgálatára szolgáló eszköz, amely a scanning lézer oftalmoszkópia és a komputeres perimetria elvét ötvözi. A pásztázó lézerfényt alkalmazó szemfenék-vizsgáló kamera lehetővé teszi, hogy a mikroperimetria során az esetek többségében 1 . táblázat: A hagyományos komputeres látótérvizsgálat és a mikroperimetria összehasonlítása Standard automata perimetria Küszöbérzékenységmeghatározás □-30° (-90°) A vizsgálat időtartama: 7-10 perc/szem pupillatágítás nélkül végig láthassuk a hátsó pólust, ahogy a fényjelek közvetlenül a retinára vetülnek. A komputeres perimetria elve itt a centrális retinapontok küszöbérzékenységének meghatározását takarja. Szemben a konvencionális látótérvizsgálatokkal, a mikroperimetriával a centrális folyamatokat precízen lehet vizsgálni (1. táblázat). A mikroperimetria indikációs köre széles, a mindennapi gyakorlatban és a kutatásban diagnosztikus és terápiás célok egyaránt megfogalmazódnak (2. táblázat). A mikro2. táblázat: A mikroperimetria indikációi Diagnosztika Időskori makuladegeneráció Diabéteszes retinopathia, makulaödéma Epiretinalis membrán Makulalyuk Stargardt-betegség Choroideraemia Retina vénás elzáródás Makula telangiectasia Retinitis pigmentosa Klorokvin-maculopathia Uveitis Choriretinopathia centralis serosa Mikroperimetria Küszöbérzékenység-meghatározás 0-36° A vizsgálat időtartama: kb. 5-7 perc/szem Szemmozgáskövető kontroll Egyidejű szemfenéki kép, struktúrához kötött vizsgálat Retinaanatómia és szenzitivitás egyidejű regisztrációja és összehasonlítása Fixációanalízis Látástréning perimetria célja a centrális retinapontok küszöbérzékenységének mérése, a beteg által előnyben részesített fixációs pont (PRL) feltérképezése, valamint a fixációs pont stabilitásának meghatározása. Az új generációs mikroperiméter (MAIA) lehetőséget ad arra, hogy az adott retinaterületben ne csak az átlagos küszöbérzékenységet mérjük meg, hanem pontról pontra meghatározzuk és a normatív adatbázis értékeivel összehasonlítsuk az egyes retinarészek szenzitivitását. Normálisan a fixáció a fovea centralis területében zajlik, Prognózis Makulafunkció katarakta mögött Vitreoretinalis műtétek előtt Terápiás hatás mérése Gyógyszeres kezelések Műtét utáni követés Látásrehabilitáció ''236; X /
