Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-12-01 / 4. szám
Current status of the cataract surgeries in 2018 si és műtősnői szükségletét. Helyette a fekvőbeteg-intézményekben is szükség lenne és lehetőséget kellene teremteni az ott dolgozók esetenkénti plusz finanszírozására (teljesítményarányos bérezés), ahogyan ez az egynapos sebészeti állami és magán ellátóknál is történik most. Az intracameralis cefuroximot minden intézményben alkalmazzák, preoperatív antibiotikumszemcseppet még mindig a központok ló-e használ. A tórikus/multifokális/multifokálistórikus műlencsék aránya 5,54%ról 6,5%-ra növekedett az előző évhez képest. A növekedés mögött feltehetőleg a tórikus műlencsék 2018. második félévétől történő finanszírozása állhat. A presbyopia kezelése az adatok alapján nem cornealis beavatkozással, hanem multifokális műlencsék implantációjával történik sebészilég. A nagysebes hályogműtétek (ECCE) aránya extrém alacsony Magyarországon. A fiatalabb generáció ezt a műtétet ma már csak hallomásból ismeri, pedig vannak olyan helyzetek, amikor szükségessé válhat a seb megnagyobbítása és a műtét átkonvertálása extracapsularis műtét típussá (cataracta brunescens et nig ra), amennyiben a lencsemag exprimálása kevesebb potenciális szövődménnyel jár, mint egy kőkemény szemlencse phacoemulsificatója. Következtetések Összefoglalásul megállapítható, hogy a magyar szürkehályog-sebészet jól követi az európai és nemzetközi trendeket. Ma a magyar betegek a jóval alacsonyabb finanszírozás mellett ugyanolyan minőségű műtéti ellátást kaphatnak a társadalombiztosításon belül, mint a nyugat-európai vagy amerikai kataraktás betegek. A jóval gyengébb finanszírozás mellett ez mindenképpen a magyar szemorvosok és szemészeti szakdolgozók jelentős pozitív eredménye. A humánerőforrás-megtartás érdekében felhívjuk a figyelmet a teljesítményarányos finanszírozás bevezetésére a fekvőbeteg intézményeken belül is, hiszen az egynapos sebészeti intézményekben ez évek óta már hallgatólagosan így történik, tehát a működési modell rendelkezésre áll. Sajnos a fekvőbeteg-ellátó intézmények vezetése a szemészeti plusz teljesítményt az egyéb tevékenységből fakadó hiányok pótlására használják fel, figyelmen kívül hagyva az egyéni érdekeltségi viszonyokat és a már létező és jól működő egyéb egészségügyi modelleket. Továbbá kiemelten fontos lenne a társadalombiztosítási finanszírozása beépíteni az amortizáció összegét is, hiszen csak így lehet lépést tartani a szemészeti diagnosztika továbbra is robbanásszerű fejlődésével és ennek költség igényével. Irodalom 1. Facskó A, Süveges I. A katarakta műtétre került betegek életkorának változása klinikánk 10 éves beteganyagában: a környezeti hatások feltételezett szerepe a szürkehályog kialakulásában. Szemészet 1992; 129: 24-26. 2. Kovács B. A phacoemulsificatio helyzete Magyarországon. Szemészet 1998; 135: 5-7. 3. Salacz Gy. A hályogmú'tés hazai állása 1993-ban. Szemészet 1994; 132: 193-195. 4. Salacz Gy, Ferencz M. A hályogműtés technikájának változása Magyarországon az 1995-ös felmérés szerint. Szemészet 1997; 134: 135-138. 5. Salacz Gy, Ferencz M, Papp M. Hogyan alakult a hályogműtét és refraktív sebészet helyzete Magyarországon az ezredfordulón? Orv Hetil 2001; 142: 2611-2614. 6. Salacz Gy, Ferencz M. A hályogműtés és a refraktív sebészet helyzete Magyarországon 2001 -2002-ben. Szemészet 2005; 142: 67-70. Levelezési De Nagy Zoltán Zsolt, egyetemi tanár; Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika 1D85 Budapest, Mária u. 39. E-mail: nagy.zoltan_zsolt@med.semmelweis-univ.hu Í233;
