Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-09-01 / 3. szám
Látásrehabilitációs lehetőségek felnőtteknek Magyarországon Az elemi rehabilitáció részterületei Mindennapos tevékenységek ÉS ÉLETVITELT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK TANÍTÁSA Az életvitelhez szükséges tevékenységek (tisztálkodás, öltözködés, gyógyszerhasználat, háztartási munkák, vásárlás stb.) biztonságos és hatékony ellátása a látásmaradvány és az épen maradt érzékszervek megfelelő kihasználásával. Tájékozódás és közlekedés TANÍTÁSA A páciens az általános egészségi állapotának megfelelő mértékben önállóan és biztonságosan tudjon közlekedni. Látástréning A látásmaradvány hatékonyabb kihasználásának gyakorlása (pl. excentrikus fixáció, pásztázás stb.), amivel a többi tevékenység is hatékonyabban végezhető. Számítástechnikái és KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK Az általában jó látást igénylő technikai eszközök (számítógép, okostelefon stb.) gyenge látás mellett is használhatók (sőt, akár segédeszközként is funkcionálhatnak) a látásmaradvány jó kihasználásával, hardveres vagy szoftveres kiegészítőkkel. így biztosítható az információhoz való hozzáférés és könynyebb a szociális kapcsolatok megtartása. Tapintható írás és olvasás TANÍTÁSA Amennyiben a látásmaradvány segédeszközök használatával sem elegendő a hagyományos írás-olvasáshoz, akkor szükség lehet a Braille-írás és -olvasás megtanulására. Szociális munka A teljes rehabilitációs folyamatot segíti (pl. a fejlesztő tevékenységek összehangolását, a felmerülő egyéni és társas problémák megoldását, a szociális támogatások és szolgáltatások igénybevételét stb.). Pszichológiai támogatás Szintén végigkísérheti a teljes rehabilitációs folyamatot, a kliens állapotának és igényeinek függvényében segíti a trauma feldolgozását, új megküzdési stratégiák kialakítását stb. Pedagógiai és FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ Felnőttek esetében a gyógypedagógus segíthet a szakmai képzésben, átképzésben, vagy a munkavállaláshoz szükséges egyéb képességek megszerzésében. A foglalkozási rehabilitáció a folyamat végén lehetőség szerint a nyílt munkaerőpiacon, szükség esetén pedig védett foglalkoztatásban segít a fogyatékos személynek dolgozni, ami az ön- és családfenntartó képesség egyik alapja. Szociális REHABILITÁCIÓ Célja a látássérült személy önálló és független életvitelének segítése, ugyanaltkor a segítő családi és társadalmi kapcsolatok megőrzése és helyreállítása. Szerteágazó tevékenységek tartoznak ide: szociális gondozás, személyes és házi segítségnyújtás, anyagi támogatás és/ vagy a jövedelemszerzés képességének helyreállítása, közlekedésben való segítés, segédeszközök kölcsönzése vagy vásárlása, a megfelelő lakhatás biztosítása, a szabadidős tevékenységek segítése. A szociális rehabilitáció az elemi rehabilitációnak is részét képezi, de egyes részeit külön szolgáltatók végzik (betegegyesületek, alapítványok, támogató és házi segítségnyújtó szolgálatok stb.). Következtetések A sikeres rehabilitációnak több feltétele van. Az érintett személy részéről fontos, hogy veszteségét feldolgozva ő maga is akarjon és tudjon változni ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. A komplex ellátórendszeren belül a vizsgálatok és az ellátás mindenki számára egyénre szabott, ugyanakkor a klienseket körülvevő szociális (család, ismerősök, sorstárak stb.) és ellátó hálózat összehangolt segítsége szükséges a sikeres rehabilitációhoz. A szemészorvosok részére fontos annak tudatosítása, hogy a rehabilitáció a jó minőségű ellátás része, és nem az ellátás sikertelenségének jele (9). Irodalom 1. Barcsay Gy. Rehabilitációs intézmények. Optikai segédeszközök. Orvosképzés 2011; 86: 395-396. 2. Barcsay Gy, Veres A, Markó K. A látássérültek optikai rehabilitációja szakrendelés tapasztalatai klinikánkon. Szemészet 2012; 149(31:225-229. 3. Elliott DB The Glenn A. Fry award lecture 2013: blurred vision, spectacle correction, and falls in older adults. Optom Vis Sei 2014 Jun; 91(6): 593-601. 4. Felnőttkorban látássérültté vált személyek rehabilitációja (szakmai irányelv). Egészségügyi Közlöny 2011; 56(7): 1532-43 5. Fontenot JL, et al. Vision rehabilitation Preferred Practice Pattern. Ophthalmol 2018; 125(1): 228-278. 6. Hassell JB, Lamoureux EL, Keeffe JE. Impact of age related macular degeneration on quality of life. Br J Ophthalmol 2006; 90: 593-6. 7. Lamoureux EL, Hassell JB, Keeffe JE. The determinants of participation in activities of daily living in people with impaired vision. Am J Ophthalmol 2004; 137: 265-70. 8. Lord SR, Oayhew J, Howland A. Multifocal glasses impair edge-contrast sensitivity and depth perception and increase the risk of falls in older people. J Am Geriatr Soc 2002 Nov; 50(11): 1760-6. 9. Morse AR. Talking to patients about vision loss and rehabilitation. Arch Ophthalmol 2012; 130: 235-7. 10. Senra H, Barbosa E Ferreira R et al. Psychologic adjustment to irreversible vision loss in adults: a systematic review. Ophthalmology 2015; 122: 851-61. 11. van der Aa HR Comijs HC, Penninx BW, et al. Major depressive and anxiety disorders in visually impaired older adults. Invest Ophthalmol Vis Sei 2015; 56: 849-54. 12. Weih LM, Hassell JB, Keeffe J. Assessment of the impact of vision impairment. Invest Ophthalmol Vis Sei 2002; 43: 927-35. Levelezési cím '. Barcsay György, e-mail: barcsay@gmail.com (147; X /
