Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-09-01 / 3. szám
Ocular surface squamous neoplasia - new diagnostic and therapeutic procedures 2. táblázat: A B MMC-vel kezelt beteg adatai: a kezelés célja, eredmények, mellékhatások. A recidívamentes időszak az utolsó kontroll időpontjáig értendő DG Kezelés célja Kúrák száma Eredmény Mellékhatás Noduláris conjunctiva CIN Recidíva kezelése 4 Regresszió-Diffúz limbális CIN Maradék tumor kezelése 5 Regresszió, majd növekedés Heves gyulladás Gelatinózus limbális CIN Recidíva megelőzése (inkomplett reszekció] 3 Recidíva nincs (5 év)Diffúz-papilliform, tarsalis conjunctiva, invertált papillomatosus cc. Maradék tumor kezelése 2 Teljes regresszió Heves gyulladásos tünetek Noduláris limbális CIN Recidíva megelőzése (mikroinvázió nem zárható ki) 1 Recidíva nincs (2 év)Cornea CIN Recidíva megelőzése (korábbi recidívák) 1 Recidíva nincs (19 hó)Papilliform limbális CIN Recidíva megelőzése [korábbi recidívák) Recidíva megelőzése 2 2 Recidíva 1 év után Recidíva nincs (1 év)Papilliform-leukoplakiás tarsalis CIN Maradék tumor kezelése 1 félbe szakítva Részleges regresszió Allergiás reakció 3. táblázat: A 2 IF-a2b-vel kezelt beteg adatai: a kezelés célja, eredmények, mellékhatások DG A kezelés célja Kúrák száma Eredmény Mellékhatás Diffúz, limbus, CIN Maradék tumor kezelése 2 Regresszió-Papillomatosus-parakeratotikus, tarsalis, CIN Maradék tumor kezelése 1 Regressziózívnak bizonyult esetünkben (1, 7). Három, nem laphámrákos, de szintén hámot, illetve a hámot is érintő elváltozás (papilloma, solaris elastosis, keratotikus plakk) AS-OCT- vizsgálata során a CIN-es betegeknél találtakhoz hasonló képet kaptunk: magas felbontású, éles széllel végződő hámmegvastagodást. Ugyanakkor a subepitheliális területet elfoglaló daganatnál (mela noma malignum), illetve degenerációnál (pinguecula) OCT-n a kötőszövet megvastagodása felett ép hámot láttunk. Vagyis eseteinkben azt találtuk, hogy az általunk alkalmazott magas felbontású AS-OCT- készülékek alkalmasak a hám és a hám alatti szövetszaporulat elkülönítésére akkor is, amikor ez a réslámpás kép alapján nem egyértelmű. Ugyanakkor a daganatos és nem daganatos eredetű hámmegvastagodás megkülönböztetésére nem voltak képesek. Léteznek már saját tervezésű, kereskedelmi forgalomban még nem kapható ultramagas felbontású készülékek (8), azonban az irodalomban nem találtunk adatot arra, hogy a laphámsejtes daganaton kívül más hámmegvastagodással járó eltérést is vizsgáltak volna vele. Más képalkotó eszköz is alkalmazható a szemfelszíni terimék feltérképezésére (4). Az ultrahangos biomikroszkópia (UBM) segítségével azt lehet megítélni, hogy mennyire invazív, mennyire terjed mélyre az elváltozás, így a műtét előre tervezhető. Ugyanakkor az UBM az OCT- nél kevésbé részletesen mutatja a szövetszaporulat belső szerkezetét. Konfokális mikroszkóp segítségével atipikus sejtek különböztethetők meg, amelyek nagyméretűek, szabálytalan alakúak, hiperreflektív, perifériás elhelyezkedésű magokkal rendelkeznek, azonban hasonló jellegű sejteket találtak benignus hámelváltozásokban is (4). Impressziós citológia segítségével a tumorgyanús szövetszaporulat felszíni sejtjeit tudjuk megvizsgálni. Korábbi publikációk szerint (6, 9) az impressziós citológiával kapott eredmények kb. 80%-os egyezést mutatnak a biopsziás mintából végzett szövettani vizsgálat eredményével. Saját betegeinknél a diagnózis felállítása minden esetben szövettani mintából történt, az impressziós citológiát a betegek nyomon követésére alkalmaztuk. Egyrészt figyelni tudtuk, hogy a lokális kemoterápia mennyire alkalmas a műtét utáni tumor maradék eliminálására. Másrészt a korábban tumormentes szemen megjelenő daganatrecidívára gyanús elváltozások differenciáldiagnosztikájában nyújtott hatékony segítséget. Előnye a műtéti mintavétellel szemben az, hogy nem invazív, így könnyen ismételhető, és nem megterhelő a beteg, illetve a szemfelszín szempontjából. 1'143'; \ /
