Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-09-01 / 3. szám
Szemfelszíni laphám-neoplázia - új diagnosztikus és terápiás eljárások A kiértékelés során elsősorban a hám vastagságára, reflektivitására, az eltérés határaira, illetve az alapjára koncentráltunk. IMPRESSZIÓS CITOLÓGIA A citológiai minta gyűjtéséhez Millipore Millicell CM-sej ttenyésztő betétet használtunk. A tériméhez nyomott membrán felszínére tapadt sejteket hematoxilin-eozinnal festettük meg. Szemfelszíni laphámsejtes daganatra utal, ha atípusos vagy diszplasztikus hámsejtek láthatók a mintában. A vizsgálatot azokon a betegeinken végeztük el, akiknél recidíva vagy maradék tumor jelenlétének gyanúja merült fel. Szövettani vizsgálat A végleges diagnózist minden esetben a szövettani vizsgálat alapján mondtuk ki. A HE-nel festett metszeteken a sejtek morfológiáját, illetve az elváltozás határait vizsgáltuk. Immunhisztokémiai vizsgálattal Ki-67-es proliferációs mar kend az osztódó sejtek arányát néztük. Terápia Műtéti technika Minden betegnél elvégeztük a daganat műtéti eltávolítását. A bulbarisan elhelyezkedő daganatokat makroszkóposán az épben, 1-4 mm ép conjunctivális széllel távolítottuk el. Ha a limbális daganat a szaruhártyára is ránőtt, a corneára ráterjedő tumorrészt - 1-2 mm-es ép corneahámmal együtt - 96%-os alkoholos fellazítás után a Bowmanmembránról lekapartuk. A tumor eltávolítása után az ép conjunctivaszélt kétszer körbefagyasztottuk 10 másodperces gócokkal nyolc esetben, a scleraalapot 96%-os alkohollal áttöröltük öt esetben. A keletkező hiányt vagy a környező conjunctiva felpreparálásával és eltolásával tudtuk pótolni, vagy amnionmembránnal fedtük a szabadon maradt scleraterületet. Egy sclerát is beszűrő tumor esetén az érintett sclerarészt is eltávolítva sclerokeratoplasztikát végeztünk. Két tarsalis conjunctivát érintő daganat teljes eltávolítása nem volt lehetséges, itt csak részleges kimetszés történt. Posztoperatív kezelés A műtét után antibiotikum és szteroid szemcseppel láttuk el a betegeket. A kiegészítő lokális kemoterápiát a műtéti terület hámosodása után alkalmaztuk. Mind a mitomycin C, mind az interferon-alfa- 2b szemcsepp off-label alkalmazásnak számít, ezért erre engedélyt kértünk az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől. Mitomycin C szemcsepp A patikában magisztrálisán elkészített 0,02%-os mitomycin C (MMC) hatóanyag-tartalmú szemcseppet a betegek kúraszerűen, naponta négy alkalommal alkalmazták. 2-4 hetes csepegtetés után 3-4 hét szünet következett, majd a kúrát legalább egyszer, de szükség esetén többször is megismételtük. A betegeket eleinte havonta, majd a szövettani diagnózistól és a beteg státusától függően változó gyakorisággal kontroláltuk, állapotukat fotóval rögzítettük, az esetleges mellékhatásokat feljegyeztük. Interferon-alfa-2b szemcsepp A patikában magisztrálisán elkészített lmillió NE/ml interferon-alfa2b (IF-«2b) hatóanyag-tartalmú szemcseppet a betegek folyamatosan, napi 4-szer csepegtették. A kezelés időtartama minimum 3 hónap volt, szükség esetén ezt kiterjesztettük. Betegek Betegeink általános ambulanciánkra vagy szemfelszíni ambulanciánkra történő beutalásának indoka szemfelszíni szövetszaporulat észlelése, vagy konzervatív kezelésre nem gyógyuló krónikus szemfelszíni gyulladás volt. Az anamnézis felvétele és a látásvizsgálat után a szemfelszínt réslámpával vizsgáltuk meg. Feljegyeztük az elváltozás alakját, vastagságát, felszínét, kiterjedését, Í140; X ✓ lokalizációját, esetleges tápláló ér jelenlétét. Fotóval dokumentáltuk a státuszt. Tapintással ellenőriztük a submandibuláris és preauriculáris nyirokcsomókat az esetleges áttét lehetősége miatt. Tágított pupilla mellett fundusvizsgálat történt. Amennyiben a réslámpás vizsgálat alapján felmerült az invazivitás gyanúja, és ez az elülső szegment OCT- felvételből nem derült ki egyértelműen, ultrahangos biomikroszkópiát is végeztünk. A műtét utáni kontrollvizsgálatok során döntöttünk impressziós citológia, további műtét és/vagy lokális kemoterápiás kezelés szükségességéről, rendszeresen ellenőriztük a nyirokcsomókat. Szemfelszíni laphámsejtes rák gyanúja miatt AS-OCT-vizsgálatot végeztünk 10 betegen. Recidíva vagy maradék tumor kizárása céljából impressziós citológia történt 3 betegnél. Posztoperatív MMC szemcsepp-kezelésben nyolc, IF-a2b kezelésben két beteg részesült. Eredmények AS-OCT A 10 vizsgált betegből szövettani vizsgálattal 5-nél igazolódott szemfelszíni laphámsejtes rák (2. A ábra). Az ő esetükben AS-OCT-vei a daganat területén megvastagodott, kiemelkedő, hullámos felszínű hámot találtunk. Az érintett hámszakasz magas reflektivitású volt, és a környező normális vastagságú és reflektivitású hámtól minden esetben éles határ választotta el (2. B ábra). Négy esetben az elváltozott hám és az alatta lévő stroma között éles határvonal volt kivehető, ezt elsősorban a corneát érintő területeken lehetett jól megfigyelni (2. B ábra). Ezekben az esetekben a szövettani vizsgálattal CIN (conjuntivalis intraepithelialis neoplasia) igazolódott. A műtét során és hisztológiailag invazívnak bizonyuló elváltozásban (2. C ábra) OCT- vel nem láttunk élesen kivehető határt a hám és a stroma között, de nem volt egyértelmű, hogy ezt a
